Az atomerőművek biztonságának további növelését célzó európai uniós kutatási együttműködés fokozására szólított az Európai Bizottság abból az alkalomból, hogy közös kutatási központja már tíz éve irányítja e munka összehangolását a tagországok között, és egyre szorosabb kapcsolatban áll a leendő tagállamokkal is.
2005-re az Európai Unión belül működő atomerőművek – összesen 150 reaktor – 70 százalékának működési kora túllépi a 20 évet, és ezen belül 30 százalék már 30 évnél is régebben lesz üzemben. A reaktorok korosodása egyre nagyobb odafigyelést kíván meg biztonsági szempontból. A brüsszeli bizottság több nemzetek fölötti kutatási programot is irányít e probléma kezelésére, köztük a kelet-európai reaktorok biztonságával foglalkozó SENUF-ot. Külön foglalkozik a reaktorokban használt anyagok öregedésével, a felügyelettel és folyamatos értékeléssel, a felhasznált összetevők ideális megválogatásával, illetve az alkalmazott technikák korszerűsítésével is.
Az együttműködés fokozásának célja nem csupán az, hogy esetleges problémák jelentkezésekor minél gyorsabban tudjanak reagálni, hanem az is, hogy megelőzzék bármilyenb probléma megjelenését – fejtette ki a bizottsági törekvésekkel összefüggésben Philippe Busquin, a kutatási ügyekért felelős testületi tag. A brüsszeli testület SAFELIFE néven működteti azt az átfogó programot, amely az említett részprogramokat foglalja magában. A közös munka egyebek között adatcserét, az adatok egységesítését és uniós szempontú feldolgozását, az ismeretek összegzését foglalja magában, azzal a céllal, hogy minimálisra csökkentsék az erőművek öregedéséből származó problémák veszélyét.
A kelet-európai erőművek kérdése nemcsak a biztonság, hanem az uniós bővítés szempontjából is megkülönböztetett szerepet játszik a bizottság terveiben. Az EU megkülönböztet korszerűsítendő, illetve fejleszthetetlen, bezárandó erőműveket a leendő tagországokban. A paksit például aligha fenyegeti a korai bezárás követelésének veszélye, mert a második generációs erőművek közé tartozik, már számos nyugati biztonsági jellemzővel ellátva építették. A bezárandó erőművek ügyét több EU-tagország fontos témaként kezelte az unióval folytatott csatlakozási tárgyalások idején – Ausztria egy időben az egész bővítési folyamat vétójával is fenyegetőzött a téma miatt. Elsősorban Szlovákia, Bulgária és Litvánia rendelkezik nagy kockázatú atomerőművekkel.
A jelenlegi Európai Unióban az áram több mint egyharmadát atomerőművek állítják elő. Az éllovas Franciaország, ahol az arány 77 százalék. Németországban az áram 30 százaléka származik nukleáris erőművekből, de a tizenöt tagország közül hétben egyáltalán nem termelnek áramot atomerőművel. A bizottság megállapítása szerint az atombiztonság kérdésének ki kell immár emelkednie a nemzeti jogszabályozásokból, és összeurópai témává kell válnia. A kutatások mindazonáltal már régóta ennek jegyében folynak, a jelenlegi és a leendő EU-tagországok közös erővel igyekeznek a biztonság fokozásához vezető lehetőségeket megtalálni. Az elmúlt tíz év tapasztalatait arra kell felhasználni, hogy továbbfejlesszék az együttműködést, és ezzel gyorsítsák, lerövidítsék az esetleges fennakadások megoldásához vezető folyamatot, illetve elkerüljék, hogy hibák egyáltalán létrejöjjenek – hangoztatta Busquin azon a konferencián, amelyet a hollandiai Pettenben rendeztek a témáról.
2003. október 1.
