A megszokottnál több csótány van Budapest csatornáiban a nyár óta, és ugyanitt patkányokról is tudnak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) munkatársai. A szakemberek azt feltételezik, hogy az egészségügyi kártevők szaporodásának a meleg, száraz nyár kedvezett. Ugyanakkor azt sem lehet kizárni, hogy a csatornába jutó egyre nagyobb mennyiségű ételmaradék okozta a változást.
A Fővárosi Csatornázási Művek szákembere, Makó Magdolna. is tud arról, hogy a Budapest alatt lévő mintegy 4900 kilométer hosszú csatornarendszerben az utóbbi időszakban elszaporodtak a csótányok. Azt azonban cáfolta, hogy patkányok is lennének a vezetékekben. Véleménye szerint a négylábú rágcsálók felbukkanására sokkal inkább a szemétlerakók környékéri kell számítani. Hozzátette: tavaly nyár óta figyelték meg azt, hogy a megszokottnál több a csótány, és ezt követően rendszeres irtásba kezdtek. Azóta évente többször is elvégzik a csatornarendszerben ezt a munkát. A legtöbb kártevőt az I., a III., az V., a VI., a VII. és a VIII. kerület föld alatti járataiban figyelték meg, éppen ezért ezeken a helyeken még gyakrabban irtanak, mint a többi városrészben. A főváros alatt húzódó szennyvízhálózat csótánymentesítésére évente 20-30 millió forintot költenek. A csatornázási művek munkatársa, úgy véli, hogy a csótányok szaporodása a vízbe jutó egyre nagyobb mennyiségű szerves anyagnak tulajdonítható, ugyanis a budapestiek legalább 5-10 százalékkal több ételmaradékot eresztenek le a csatornába, mint évekkel ezelőtt. Ez többek között az úgynevezett konyhamalacok, vagyis konyhaimaradék őrlő berendezések számának emelkedésével magyarázható. Azt, aki a csatornába rendszeresen nagyobb mennyiségű maradékot juttat, ugyan meg lehetne büntetni, de ennek ellenőrzésére nincs elég embere a csatornázási műveknek. Budapest lakásaiban ugyanis csaknem egymillió olyan lefolyó van, ahová bárki beöntheti a maradékot.
A tisztiorvosi szolgálat máig nem végzett olyan vizsgálatot, amely az ételmaradék csatornába kerülése és a kártevők elszaporodása közötti összefüggést vizsgálná – válaszolta érdeklődésünkre Markoja Tamás, a kártevőirtó csoport vezetője. Egyelőre azt sem tudták megmondani, mennyi csótány és patkány élhet a szennyvízhálózatban, de megígérték, hogy ez a kimutatás az év végére elkészül. A csoportvezető úgy véli, a patkányok száma a fővárosban nem haladja meg a kritikus mértéket, vagyis néhány ezer darabnál nem lehet több. Az egészségügyi kártevők ugyan terjeszthetnek különböző fertőzéseket, ám az ÁNTSZ szakembere arról nem tud, hogy az utóbbi években ilyen eset történt volna Budapesten.
2003.10.06.
