Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a minisztérium más vezetőinek társaságában október 21-én, kedden a civil környezet- és természetvédő szervezetek képviselővel találkozott a minisztériumban. A tárca vezetőjének májusi hivatalba lépése óta másodízben összehívott megbeszélésen az elmúlt hónapokban végzett munka súlyponti területeiről és a minisztérium jövői évi, illetve hosszabb távú, stratégiai fontosságú törekvéseiről tájékoztatta a miniszter a résztvevőket.
Szólt egyebek között arról, hogy 2004-ben a korszerű hulladékgazdálkodás elősegítése lesz az egyik olyan kérdés, amely a minisztérium erőfeszítései mellett a társadalom széles körű részvételét igényli: az önkormányzatoknak ki kell dolgozniuk saját – immár EU-konform – hulladékgazdálkodási terveiket, emellett a gazdálkodókat a szabályozók erejével is a környezetbarát csomagolási technológiák meghonosítására ösztönzik, és a lakosság körében is gyökeres szemléletváltozásra van szükség a hulladékmennyiség csökkentése, valamint a szelektív gyűjtés elterjesztése érdekében. E törekvések támogatásban, a tudatformálásban a minisztérium számít a zöld szervezetek aktív részvételére.
Ugyancsak a természetvédő mozgalmak figyelmébe ajánlotta azt a programot, melynek során folyamatosan újabb, védelemre szoruló területeket vonnak a nemzeti parkok kezelésébe. Kitért arra, hogy a környezetvédelemi szempontokkal szemben álló gazdasági érdekek – még az érintettek elvi egyetértése esetén is – gyakran nehezítik ezt a munkát, például egyes erdők védelem alá helyezése kérdésében, de a helyi civil szervezetek ösztönzést adhatnak ezeknek a nehezen mozduló ügyeknek.
Persányi Miklós rámutatott, hogy a jövő esztendő az építés, az értékteremtés időszaka lesz a környezetvédelem és a vízügy területén is. Utalt a Vásárhelyi terv első ütemének megvalósítására, hangsúlyozva, hogy ezzel a Tisza–vidéken évtizedek óta a legnagyobb beruházás kezdődik meg, amely nemcsak a térségben élő mintegy másfél millió ember lét- és vagyonbiztonságát növeli meg, hanem jobb ökológiai állapotba hozza a folyót és környékét, támogatja az ökogazdálkodási formák elterjedését, új munkahelyeket teremt és növeli a régió turisztikai vonzerejét.
A miniszter a tárca egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy az Európai Uniótól környezetvédelmi célokra – így a hulladékgazdálkodásra, szennyvízkezelésre és csatornázásra – nyerhető támogatásokból egyetlen euró se vesszen el például azért, mert az előző években a pályázatokat nem készítették elő megfelelő gondossággal. Az uniós támogatások jobb menedzselését szolgálta az a szervezeti átalakítás is, amelynek eredményeként a minisztérium külön fejlesztési igazgatóságot alapított, a tárcán belül pedig létrejött a közgazdasági és költségvetési hivatal. A szervezeti változások következő lépése a hatósági-államigazgatási, illetetve vagyonkezelői vagy más funkciókat ellátó egységek fokozatos szétválasztása lesz, minden szinten.
A minisztérium nemzetközi tevékenységéről szólva Persányi Miklós kiemelte, hogy az elmúlt hónapokban több területen is sikerült előrelépni a környezetvédelmi együttműködésben. Példa erre az új magyar-román határvízi egyezmény aláírása, és a két ország közötti környezetvédelmi vegyesbizottság életre hívása; a miniszter ez alkalommal is határozottan felvetette román kollégájának a tervezett verespataki aranybányával kapcsolatos magyar aggodalmakat. A horvát környezetvédelmi tárca vezetőjével tárgyalva pedig a Dráván folyó kavicsbányászat és a horvát folyószakaszon tervezett vízi erőmű kedvezőtlen ökológiai hatásait tette szóvá. Hangsúlyozta: a minisztérium a jövőben is felhasznál minden két- és többoldalú nemzetközi fórumot arra, hogy hatékonyan fellépjen a határokon átterjedő esetleges környezetszennyezések megelőzése, elhárítása érdekében.
A zöld szervezetek képviselői támogatásukról biztosították a tárca több törekvését, így a hulladékgazdálkodás átalakítását, a „szennyező fizet” elvén alapuló gazdasági szabályozók, köztük a környezetterhelési díjak bevezetését, általában: az adórendszernek a környezet céljait szolgáló átalakítását. Figyelmeztettek ugyanakkor arra, hogy a költségvetésbe „ökoadóként” befolyó összegeket mindenekelőtt környezetvédelmi célokra kell elkölteni. Számos részkérdésben kértek tájékoztatást a tárca jelen lévő vezetőitől és több területen kértek az eddigieknél is határozottabb fellépést. Így például szükségesnek vélték a zöld tárca fokozottabb részvételét az ország új energiapolitikájának kidolgozásában és megvalósításában, a környezet- és természetvédelmi érdekek kormányzati képviseletében.
A Vásárhelyi-tervről is elismeréssel szóltak a részvevők, ám megemlítették, hogy csak a tározók kialakításával kapcsolatban kérték ki a természetvédők véleményét, a folyómederben tervezett munkálatokról nem. Erre a konzultációra most ígéretet kaptak a tárca vezetőjétől.
A felszólalók úgy vélték, hogy a költségvetés környezetvédelmi célokra fordítható forrásainak jövő évi, mintegy 8 százalékos növekedése a jó irányba tett lépés, de még mindig nem elégséges az ország környezeti állapotának számottevő javításához, természeti értékeink hatékony megóvásához. Az Európai Unió tagjává váló Magyarországnak a környezetvédelem terén is gyorsítania kell a felkészülését a megfelelő beilleszkedésre – vélekedtek ezzel összefüggésben a felszólalók. Több hozzászóló fogalmazta meg aggodalmait a paksi atomerőmű, illetve általában az atomenergia jövőjével kapcsolatban is.
Üdvözölték a minisztérium és intézményei szervezeti rendszerének korszerűsítéséről hozott döntéseket, ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a tárcánál is sorra kerülő takarékossági intézkedések, a létszámcsökkentés kapcsán. Persányi Miklós biztosította a zöldek képviselőit: a minisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy az amúgy is leterhelt területi szervek munkáját az intézkedések semmiképpen ne veszélyeztessék.
2003. 10. 22.
