A parlament a napokban elfogadta a sivatagosodás elleni ENSZ-egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A FAO, vagyis az élelmezésügyi világszervezet pedig félsivatagi övezetbe sorolta a Duna–Tisza közi Homokhátságot, amihez Csongrád megyében két kistérség, a kisteleki és a mórahalmi is hozzátartozik.
A Homokhátságot csak úgy lehet megmenteni, ha közel hatvan víztározót építenek. Azonban még a jövő évi költségvetésben sem különítettek el erre a célra pénzt. Az eredeti tervek szerint 2004-ben egy 1 milliárd 350 millió forintos fejlesztés kezdődött volna, de a költségvetési koncepció tárgyalása során kihúzták ezt az összeget. Mindössze 253 millió forintot sikerül elkülöníteni, ez pedig csak négy tározó építésére elegendő.
– A Duna–Tisza közi vízpótlás mindig is önállóan szerepelt a költségvetésben. Most azonban összevonták a Szigetköz rehabilitációjával, a Mosoni-Duna fejlesztésével, a Balaton megmentésével és még számos más vizes programmal, amire összese 3 milliárd 500 millió forintot fordítanak – mondta Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere. Emiatt szerinte lobbiérdekek döntenek, melyik területet fejlesszék.
– A Duna–Tisza közi vízpótlás mindig is önállóan szerepelt a költségvetésben. Most azonban összevonták a Szigetköz rehabilitációjával, a Mosoni-Duna fejlesztésével, a Balaton megmentésével és még számos más vizes programmal, amire összese 3 milliárd 500 millió forintot fordítanak – mondta Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere. Emiatt szerinte lobbiérdekek döntenek, melyik területet fejlesszék.
A képviselő parlamenti felszólalásában azt kérdezte, hová tűnt a vízpótlás ügye, hozzátetéve, hogy az idén már 1 milliárd 500 millió forintot kellett volna a térségre fordítani, ami elmaradt. – A vízpótlás ügye egyszerűen kútba esett, jövőre nem lesz belőle semmi – folytatta Nógrádi.
A Homokhátság igazi veszélyzóna, hiszen évente több tízmilliárd forintot fizetnek ki a gazdáknak aszálykáruk enyhítésére. A kisteleki és a mórahalmi kistérségben összesen 60 ezren élnek, a családok zöme mezőgazdaságból tartja fenn magát.
Nógrádi Zoltán szerint egyedül az európai uniós támogatások jelentik a megoldást. – Nincs átfogó elképzelés a Duna–Tisza közi hátság helyzetének javítására, s még a nemzeti fejlesztési tervben sem szerepel a térség megmentése – tette hozzá a képviselő. A számítások szerint a következő 5 évre összesen 30 milliárd forintból lehetne megoldani a problémát, az összeg felét az EU-tól várja a térség.
– A népességet helyben kell tartani, mert máshol sem találnak maguknak megélhetést a homokhátiak. Ha mégis hagyják őket elvándorolni, akkor tényleg lakatlan sivataggá válik a táj – mondta végül Nógrádi Zoltán.
2003.12.09.
