Az alternatív energiaforrások közül Európa-szerte a szélenergia hasznosítása terjed a leggyorsabban. Dániában immár az ország energiafelhasználásának ötödét (tavalyi adat szerint 18 százalékát) a szélturbinák adják. Németországban 13 ezer megawattnyi szélerőmű-kapacitás épült ki. Ez egyfelől az ottani energiaigénynek mindössze az 5 százaléka, másfelől viszont a paksi atomerőmű termelésének a hétszerese.
A szomszédos Ausztriában már száznál több szélerőmű működik, jórészt a magyar határ menti régióban. Bár a szélviszonyok az innenső oldalon is hasonlóak, a szélenergia-használat mégis mintha megállna a határnál.
Idehaza egyelőre csupán hat szélerőművel büszkélkedhetünk. Az első, egy 250 kilowattnyi kapacitású miniturbina Inotán, a képünkön is látható második – 600 kilowatt teljesítménnyel – Kulcson épült. Mosonszolnokon és Mosonmagyaróváron két-két kulcsi típusú erőmű működik. Tervekben nincs hiány: Törökszentmiklósra és a Bodrogközbe egész szélerőmű-parkokat álmodnak a befektetők. Aki ma Magyarországon a szélenergiából akar meggazdagodni, az nem szélturbinát vesz, hanem olyan területet, ahol elvileg szélerőmű építhető. Kevés ugyanis az olyan hely, ahol megbízhatóan és dokumentálhatóan fúj a szél, ugyanakkor a termelt áram átvételére alkalmas, szabad kapacitású villanyvezeték is van a közelben. Az alkalmas telkek többségére jó szimatú üzletemberek már opciókat kötöttek.
Ahhoz, hogy magából a szélerőműből is pénzt lehessen csinálni, több feltétel is hiányzik. A legfontosabb a beruházások megtérülését biztosító áramár. Az EU-tagországokban a szélenergiával, környezetszennyezés nélkül termelt áramot emelt áron kötelesek felvásárolni az áramszolgáltatók. Nálunk az „emelt” ár 17 forint kilowattóránként, miközben a legfüstösebb szenes erőművektől 36 forintért veszik az áramot. Ilyen körülmények között a megtérülési idő több mint 10 év, amire a bankok nem szívesen hiteleznek. A beruházást nehezíti, hogy nincsenek világos szabályok a szélerőművek telepítésére. Az építkezés megkezdéséhez 11 szakhatósági engedély kell. A legtöbb terv a természetvédelmi hatóságnál bukik el, annak ellenére, hogy a turbinák az élővilágot esetleg zavaró hatását eddig csak a legforgalmasabb madárvonulási útvonalak közelében igazolták.
A szélerőműveknek természetesen nem mindenki örül. Kulcson már per is indult a forgó széllapát zavaró zajhatásai miatt. Világviszonylatban a legnagyobb ellenző az energialobbi: attól félnek, hogy a szélturbinák megjelenését a régi hőerőművek és a szénbányák bezárása, a dolgozók elbocsátása követi. A félelem részben jogos, ám az is tény: Németországban a szélkerekek gyártása és felállítása immár 35 ezer embernek ad munkát.
2003.12.11.Népszabadság
