Sürgősen jobb együttműködést kell bevezetni az EU-tagországok között annak érdekében, hogy a tiltott állatkereskedelmet megfelelőképpen szankcionálják, a büntetések a bűntett mértékével arányosak legyenek – mondta Caroline Raymakers, az állatkereskedelmet megfigyelő hálózat, a TRAFFIC Europe képviseletében Budapesten.
A napokban Budapesten tartotta munkatanácskozását az EU-hoz csatlakozott új tagország közül hét állam, Olaszország, Nagy-Britannia, valamint Bulgária és Románia, az Európai Bizottság, valamint a veszélyeztetett állatfajok és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályzó CITES titkársága, amelyet a WWF programját képező TRAFFIC szervezett. Steiner Attila, a TRAFFIC Közép-európai Programjának képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a tiltott állatkereskedelmet még mindig nem tekintik komoly bűntettnek az Európai Unióban, és az állatcsempészek gyakorta csak figyelmeztetéseket kapnak büntetés helyett. Nicole Magel az Európai Bizottság részéről az újonnan csatlakozott országok közül első helyen Szlovákiát, majd Csehországot, Szlovéniát említette azon országok között, ahol a legfejlettebb a tiltott állatkereskedelmet büntető jogi szabályozás.
A tanácskozás egyik következtetése az, hogy az unióban a tiltott állatkereskedelmet nagyon tág határok között büntetik, az állatcsempészés “kiszámítható kockázat” a potenciális bűnözők számára, a legmagasabban kiszabható büntetés egyes helyeken csupán három hónapnyi, máshol akár nyolc évi börtönbüntetés. Miközben az EU régi, gazdag országai jelentik a fő piacot a tiltott állatkereskedelemben, az újonnan csatlakozott államok leginkább tranzit országonként vannak nyilvántartva. Caroline Raymakers Lengyelországot emelte ki a tranzit országok közül, mivel ennek az országnak van a leghosszabb keleti határszakasza, az Oroszországhoz tartozó Kalinyingráddal, Fehéroroszországgal és Ukrajnával. A lengyel határon csempészik be a legtöbb kaviárt, amely tiltott tokhal-halászatból származik, főleg a Kaszpi-tenger északi részéről.
Rodics Katalin, a környezetvédelmi tárcához tartozó Természetvédelmi Hivatal nemzetközi egyezmények osztálya részéről elmondta, hogy Magyarországon a legveszélyeztetettebb fajok között van a kerecsen sólyom és a rákosi vipera, az énekes madarak illegális beszerző helye is sok, főleg Olaszország számára, de egyben cél- és tranzitország is a Balkánról érkező teknősök piacán. Felhívta arra a figyelmet, hogy Görögországban a szárazföldi teknősök szinte teljesen kihaltak az illegális csempészet miatt. Érdekességként elmondta: gyakorta előfordul, hogy amikor egy-egy állat-, vagy növényfajt felvesznek a veszélyeztetett fajok listájára, felhívják a figyelmet arra, hogy ezek értékes, feketepiaci áruk lehetnek. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az EU kibővítése után nagyon fontos a határőrizet megerősítése, illetve a vámosok kiképzése a veszélyeztetett állatfajok felismerésére. El kellene érni azt is, hogy Bulgária és Románia javítson ezzel kapcsolatos törvénykezésén.
Felhívták viszont arra a figyelmet, hogy az egyre több elfogott csempész szállítmányról szóló hírek nem kizárólag azt jelentik, hogy nő az illegális állatkereskedelem, hanem azt is, hogy egyre jobb a felderítési arány.
