A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló) idén az Autómentes Napon, 2004. szeptember 22-én tíz hazai városban végzett felmérését, melynek fő tanulságai itt olvashatóak.
Többen használnák rendszeresen kerékpárjukat, ha nőne a kijelölt kerékpárutak száma és hossza városainkban, biztonságosabbak lennének ezek az utak, rendszeresen karbantartanák őket. Kerékpártárolókat leginkább az oktatási intézményeknél és az üzleteknél hiányoltak a megkérdezettek, s a járdafelhajtók megépítése is viszonylag kis költséggel komoly lendületet adhatna a kerékpározásnak – ezek a fő tanulságai a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló) idei Autómentes Napon, 2004. szep-tember 22-én tíz hazai városban végzett felmérésének.
A Kötháló az ország tíz városában (Budapest, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Túrkeve, Veszprém) kérdezte meg a lakosságot a közlekedési szokásokról és jeles naphoz kapcsolódó további témákról, ezen túlmenően pedig internetes felmérést is végeztünk.
A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának tagszervezetei már a kezdetek óta részt vesznek az Autómentes nap helyi programjainak szervezésében, melynek részeként nyomon követik a közlekedési szokások változá-sait. Idén összesen 1030 kérdőív érkezett be hozzánk, így reprezentatív felmérésről nem beszélhetünk, de jelzés értékűek lehetnek az észrevételek a városi közlekedési politika alakítói számára, különösen a ren-dezési, településszerkezeti tervek „sorozatgyártásának” időszakában. A számadatok alapján kérdéses, hogy az országos és helyi közlekedéspolitika összhangban van-e a lakosság elvárásaival. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a felmérés kérdéseire adott válaszokat:
Igénybe veszi-e Ön a tömegközlekedést? Erre a kérdésre minden megkérdezett válaszolt. A válaszadók 87%-a igénybe veszi a tömegközlekedést, míg 13%-uk nem.
Milyen gyakran közlekedik így? A megkérdezettek több mint fele, 53%-a minden nap igénybe veszi a tömegközlekedési eszközöket, 11%-uk csak hétvégéken, 28%-uk ennél is ritkábban, míg a válaszadók 6%-a nyilatkozott úgy, hogy soha nem veszi igénybe a tömegközlekedést.
Milyen tömegközlekedési eszközt használ? A tömegközlekedési eszközök közül az autóbusz kimagaslik 53%-os eredményével, ezt követi a villamos (19%), majd a vonat/HÉV (15%); a sort a trolibusz zárja 9%-kal. A válaszadók 4%-a használja az összes fent említett közlekedési eszközt.
Milyen gyakran kerékpározik? A naponta kerékpárt használók aránya 33%, míg a hetente biciklivel közlekedők 32%-ot tesznek ki, így a válaszadók majdnem 2/3-a legalább hetente egyszer biciklire pattan! A megkérdezettek 24%-a havonta egyszer-kétszer használja kerékpárját és mindössze 10% azok aránya, akik sohasem közlekednek ilyen módon.
Milyen távolságokat tesz meg kerékpárral alkalmanként? A kérdőívet kitöltök legnagyobb hányada 5-10 km-es távolságban használja kerékpárját (35%). Ezt a csoportot szorosan követik azok, akik 5 km-nél kevesebbet tesznek meg alkalmanként (32%). A távolságok növekedésével folyamatosan csökken a százalékarány, így 10-20 km-re 14%, 20-40 km-re 8%, míg ennél is nagyobb távolságra csak 5% utazik. Erre a kérdésre a megkérdezettek 6%-a nem adott választ.
Milyen célból használja kerékpárját? A válaszolók közel fele, 45%-a kirándulni, túrázni szokott. 28%-uk sportolás céljából használja biciklijét és 27% azok aránya akik munkába, iskolába járnak vele.
Gyakrabban használná-e a kerékpárt, ha több kerékpárút lenne a városban? Erre a kérdésre a döntő többség igennel felelt. A válaszolók 75%-a vallotta, hogy gyakrabban használná kerékpárját, ha több ke-rékpárút lenne a városban, 22% nyilatkozott úgy, hogy ez a tényező nem változtatná meg szokásait (3% nem válaszolt).
Mi akadályozza a kerékpározást városunkban? A válaszolók első helyen a balesetveszélyt valamint a kijelölt kerékpárutak hiányát jelölték meg (26-26%). E két kategóriától leszakadva harmadik helyen a biztonságos kerékpártárolók hiányát (14%) jelölték meg a válaszadók, melyet a kerékpárlopás (12%), a leve-gőszennyezettség (11%) ill. a domborzat követ (5%). A kérdőívet kitöltők 4%-a úgy látta, nincs akadálya a kerékpáros közlekedésnek, míg 2% egyéb akadályozó tényezőt jelölt meg, míg.
Mennyit fizetne a belvárosban kerékpárja biztonságos, védett helyen való elhelyezéséért? A válaszolók 30%-a nyilatkozott úgy, hogy nem fizetne a biztonságos elhelyezésért, 27-27% fizetne 30 ill. 50 Ft-ot óránként, hogy kerékpárját biztonságos helyen tudja. A válaszadók 13%-a pedig ennél is többet, akár óránként 70 Ft-ot is adna a biztonságos elhelyezésért.
Hol lenne a legfontosabb a kerékpártárolók kihelyezése? A lakosság leginkább az oktatási intézményeknél helyezne ki kerékpártárolót (32%). 22% az üzleteket jelölte meg, míg 17% a hivatalokat. Hasonlóan fontosnak tartották a megkérdezettek az egészségügyi intézményeket (16%) illetve a játszótereket (12%). A válaszadók 1%-a további lehetőségeket említett. Mely kis értékű fejlesztésekkel lehetne legjobban segíteni a kerékpáros közlekedést? A megkérdezet-tek mindhárom felajánlott megoldást közel azonosan fontosnak tartották. Így a meglévő kerékpárutak javítását 37% jelölte meg, ezt szorosan követte a járdafelhajtók építése (33%) valamint a kerékpártárolók kihelyezése (30%). Ön szerint a városi közlekedéspolitika mit részesít előnyben jelenleg? 99%-os válaszadási arány mellette a megkérdezettek úgy látták, hogy a közlekedéspolitika elsősorban az autózást támogatja (52%). Ennél kisebb mértékben kap támogatást a tömegközlekedés (30%), a gyalogos (9%) és a kerékpáros közlekedés (7%) pedig a megkérdezettek szerint a többihez képest elenyésző támogatásban részesül.
Ha lennének javasolt és kijelölt kerékpáros túra utak, kirándulna-e ezeken? Erre a kérdésre a válaszadók 60%-a határozott igennel felelt, további 29% pedig „talán” használná ezeket az útvonalakat. A megkérdezettek csak 7%-a nyilatkozott úgy, hogy „nem valószínű”, ill. 2% biztosan nem venné igénybe a kijelölt kerékpáros utakat.
Elegendő zöldfelület, park, játszótér van-e a városban? A válaszadók majdnem 2/3-a úgy látja, hogy nem elegendő a zöldfelület a városában, és csak 31% elégedett a jelenlegi állapotokkal. Mit tart a település legfontosabb közlekedési-környezeti problémájának? Erre a kérdésre szöveges válaszok érkeztek. Fő problémaként a sok autót és a túlzsúfolt utakat jelölték meg a megkérdezettek, de hasonló problémákat okoz az utak rossz minősége, a tömegközlekedési eszközök elavultsága, a levegő szennyezettsége, vagy éppen a kerékpárutak hiánya. Kisebb arányban, de jelentős problémaként merült fel a nagy ármenő forgalom, az állandó zaj és a rossz közlekedési kultúra is.
Mit és hogyan kellene változtatni, hogy javuljon településünk környezeti állapota? Erre a kérdésre elsősorban az Autómentes Nap kapcsán felmerülő gondokat, megoldási lehetőségeket sorolták fel a válaszadók. A lakosság szerint kevesebb autó kellene az utakra, gyakrabban kellene autómentes napot tartani, több teret kellene biztosítani a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak, a városi zöldfelületeknek. Gyakori vélemény volt, hogy tudati változtatásra van szükség mind a döntéshozók, mind a lakosság körében, hogy élhetőbbek legyenek a települések. Az Autómentes Nap témájától elszakadva a válaszadók a sok hulladékot és a közterek szemetességét jelölték meg fő környezeti problémaként.
A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata ezúton is felhívja a helyi döntéshozók, s szakemberek figyelmét, hogy érvényesítsék jobban a lakosság környezetbarát közlekedési formák iránti igényét, teremtsenek ehhez is forrásokat. Miután a környezet-egészségügyi felmérések szintén alátámasztják, hogy a városi lakosság egészségi állapotát a motorizált közlekedésből származó levegőszennyezés befolyásolja a legkedvezőtlenebbül, kérjük, ezt figyelembe véve, felelősen hozzák meg döntéseiket a jövőben.
A helyi közösségeket pedig arra biztatjuk, gyakoroljanak nyomást az ilyen irányba történő elmozdulás érdekében, s állampol-gárként minél kevesebb alkalommal használjanak személygépkocsit városi közlekedésük során.
Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló)
9024 Győr, Bartók Béla u. 7. tel: 46/382-095, tel/fax: 88/427-792
