Az Élő Bolygó Jelentés 2004 szerint az ember jelenleg 20%-kal több természeti erőforrást használ el, mint amennyi képes megújulni, illetve 1970 és 2000 között 40! %-kal csökkent a szárazföldi, édesvízi és tengeri fajok állománya.
Az ember jóval nagyobb mértékben éli fel a Föld javait, mint ahogy az képes lenne megújítani azokat, derül ki a WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet jelentéséből. Az Élő Bolygó Jelentés 2004 (Living Planet Report 2004) című felmérés figyelmeztet, az ember jelenleg 20%-kal több természeti erőforrást használ el, mint amennyi képes megújulni, illetve 1970 és 2000 között 40! %-kal csökkent a szárazföldi, édesvízi és tengeri fajok állománya. A felmérésből kiderül, hogy Ökológiai lábnyomunk*, amely azt számszerűsíti, hogy életmódunknak milyen hatása van a természetre, két és fél szeresére növekedett 1961 óta.
A 2004-es felmérés szerint az átlagos, egy főre eső ökológiai lábnyom 2.2 hektár. De ha megnézzük, hogy a Földön 11.3 milliárd biológiailag aktív föld- és tengerfelület van és 6.1 milliárd ember, akkor kiszámítható, hogy valójában minden emberre 1,8 hektár jut. Ez a túlhasználat a Föld természeti tőkéjének gyors feléléséhez vezet. A világ különböző részein élők különböző hatással vannak a bolygóra. Egy átlagos észak-amerikai polgár ökológiai lábnyoma duplája egy európaiénak, ám hétszerese egy ázsiai vagy afrikai lakosénak. Ha az elmaradottabb országok is fejlődésnek indulnak és nő a fogyasztásuk, az újabb nyomást fog jelenteni a természeti javainkra. Különösen aggasztó az energia lábnyomunk, amely elsősorban a fosszilis energiahordozók (szén, földgáz, olaj) használatának számlájára írható. Az ökológiai lábnyom összetevői közül ez növekedett a legnagyobb mértékben, 1961 és 2000 között 700%-kal.
A WWF felhívja a figyelmet, hogy ezen energiahordozók túlzott használata hozzájárul a klímaváltozás káros következményeihez. Fontos és sürgős, hogy a kormányok, az ipari szektor és társadalom elfogadja, hogy a megújuló energiák használatát kell előtérbe helyezni, valamint az energiatakarékos technológiák, építési és szállítási rendszerek alkalmazását kell szorgalmazni. A felmérés szerint 1970 és 2000 között a szárazföldi és a tengeri fajok populációinak állománya 30 %-kal, az édesvízieké 50%-kal csökkent. A WWF szerint ez az ember növekvő élelem, energia és vízigényének következménye. „A fenntartható fejlődés és a magas életszínvonal nem összeegyeztethetetlen.” – vélekedik Gulyás Levente, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója. „Megálljt kell parancsolni a természeti erőforrások pazarlásának, felelősségteljesebben kell bánnunk velük. Helyre kell állítani a megbomlott egyensúlyt a természet és a rohamosan fejlődő, iparosodott világunk között, mielőtt teljesen kimerítjük az erőforrásainkat.”
További információ: Gulyás Levente, természetvédelmi igazgató, WWF Magyarország, tel.: (1) 214-5554/103, mobil: 30/655-2407, e-mail: levente.gulyas@wwf.hu
* Ökológiai lábnyom: Számszerűsíti, hogy életmódunk mekkora hatással bír a természetre. Minden egyén ökológiai lábnyoma hat elemből áll össze. Az első az a terület, amelyen a táplálkozáshoz szükséges élelem megtermelhető, a második annak a legelőnek a nagysága, amely az általa elfogyasztott hús előállításához nélkülözhetetlen. A harmadik a fa- és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdőterület, a negyedik a hal, rák, kagyló stb. fogyasztásával arányos tenger, az ötödik a lakáshoz szükséges földterület, végül a hatodik annak az erdőterületnek a nagysága, amely kinek-kinek egyéni energiafogyasztásával arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges.
