Magyarországnak mintegy 1.400 milliárd forint ivó- és szennyvíz-tisztítási beruházást kell végrehajtani 2015-ig, hogy teljesítse az Európai Unió víz keretirányelvének elvárásait.
Ebből 200 milliárd forint a vízminőség javítását, a fennmaradó összeg pedig a szennyvíz tisztítását szolgáló fejlesztés. A Magyarországon működő csaknem 400 vízellátással, illetve szennyvíztisztítással foglalkozó vállalkozás 2003-ban mintegy 150 milliárd forint bevételt és 11,5 milliárd forint nyereséget ért el.
Uniós elvárás: 2006-ra működnie kell a felszíni és a felszín alatti vizek monitoringjának, 2009-ig pedig a konkrét célokat meghatározó vízgyűjtő gazdálkodási tervek elkészítése a feladat. A tervek végrehajtását 2015-ig be kell fejezni. A keretirányelv teljesülése több program végrehajtásának függvénye. Így a szennyvíz, a nitrát-csökkentési, az ivóvízbázis és az integrált szennyezés-megelőzési direktívához kötődő vállalati beruházások mind a keretirányelv céljainak megvalósítását segítik elő.
Szekeres István a Víz- és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetségének elnöke szerint az EU víz keretirányelve alapján 2009-ig a magyarországi ivóvizek arzén-, nitrát- és nitrit-tartalmát kell elsősorban csökkenteni. Amennyiben romlana a vizek minősége, akkor az EU büntetéssel sújtaná az adott tagországot. Véleménye szerint a víz keretirányelv magyarországi megvalósítása alapos forráskoordinációt igényel, a becslések szerint az összköltség 60 százalékát az államnak és az önkormányzatoknak, egynegyedét a magánszférának, mintegy 10 százalékát a lakosságnak kell állnia, ám a környezetvédelmi fejlesztések költségeit részben az uniós támogatások is kiegészíthetik.
