A Studio Metropolitana kutatása Európa 10 fővárosának környezetvédelmi akcióiról.
A környezetvédelem ma már központi kérdés Európa fővárosaiban: a tényleges erőfeszítések, a lakosságot és a vállalatokat célzó programok azonban a gyakorlatban még nem tükrözik ezt a szemléletváltást. Kevés valóban jól működő akcióprogram és eseti, kampányjellegű kommunikáció jellemzi az európai fővárosok környezetvédelmi tevékenységét. Miközben a vizsgált városok problémáikban, valamint az azokra adott válaszok és rendelkezésre álló források tekintetében is jelentősen különböznek egymástól, közös bennük, hogy a tisztaság és a közlekedés visszaszorítása jelentik számukra a legnagyobb kihívásokat állapította meg a Studio Metropolitana Kht. „Zöld fővárosok” című kutatássorozatának első részében.
A Zöld fővárosok című kutatássorozat bevezető tanulmányában a Studio Metropolirana arra volt kíváncsi, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek napjaink legégetőbb környezetvédelmi problémáinak megoldására Európa fővárosai. A kutatássorozat következő részeiben a budapesti önkormányzatok környezetvédelmi tevékenységét, valamint a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket elemzi a Studio Metropolitana.
Az európai fővárosokat vizsgáló kutatás készítői kiemelt célnak tekintették, hogy Amszterdam, Bécs, Berlin, Dublin, Helsinki, Koppenhága, London, Prága, Stockholm, Tallinn példája Budapest számára is hasznosítható ötleteket adjon a környezetvédelmi stratégia kialakításában. Kevesen készítenek a stratégiából működő akcióprogramokat. Bár a környezetvédelem minden vizsgált fővárosban stratégiai fontosságú terület, sokuknak az akcióprogramok szervezésében, és ami még fontosabb, a lakosság és a vállalatok mozgósításában is jelentős lemaradásuk van. Ahány város, annyi szokás Az egyes városok környezetvédelmi aktivitása igen különböző, hiszen számos tényező – a probléma fontossága, a város fejlettsége, környezeti állapota, a környezetvédelemre szánt költségvetési keret – befolyásolja a programok megvalósulását.
Tallinnban például a környezetvédelemre szánt összes rendelkezésre álló forrás évi 200 ezer euró alatt van, míg Dublin csak hulladékkezelésre költ egy évben 82 millió eurót. A tisztaság és a közlekedés visszaszorítása a legnagyobb problémák Európa-szerte
A város tisztasága, a szemetes utcakép, a közlekedés visszaszorítása mindenütt központi kérdés: Amszterdam, London és Dublin utcáin például külön környezetvédelmi rendőrök, szemétfelügyelők járőröznek a szemetelés megelőzésére, s örvendetes tény, hogy a nagyvárosok közlekedési társaságai a levegőszennyezés csökkentése érdekében sorra csatlakoznak a kizárólag vízkibocsátással járó hidrogénbuszok üzemeltetéséhez. Az energiafelhasználás, a zajártalom, a vízgazdálkodás úgy tűnik, kevésbé fontos problémák: bár pozitív példaként említhetjük Berlint, amely a hatékony energiafelhasználás érdekében a napfénytetők kiépítését támogatja.
A környezetvédelmi kommunikáció még többnyire kampányjellegű
A környezeti problémák leküzdésének egyik leghatékonyabb módja a lakosság, a vállalatok bevonása és megfelelő informálása. Európa fővárosai különféle akciók, kampányok segítségével próbálják felhívni a városlakók, a vállalatok, illetve potenciális befektetők figyelmét a környezeti problémák fontosságára. London, Bécs és Berlin vezetése kreatív, újszerű programokat indított a környezetvédelem területén, melyeket jelentős kommunikációs aktivitás is kísért. London volt a kitalálója a „Szeméttündér” kampánynak, mely a londoniak felelősségérzetét kívánta erősíteni városuk tisztán tartása érdekében. Bécs a vállalatok ösztönzésében jár elöl pozitív példával: az ÖkoÜzlet Terv tanácsadási lehetőséget nyújt környezeti hatékonyságuk növeléséhez. A városok környezetvédelmi erőfeszítések terén kifejtett kommunikációja kiemelt szereppel bír: jelentős változások csak a lakosság és a vállalkozások szemléletváltozásával, megelőzéssel érhetőek el. A felmérés szerint ezen a területen jelentős eltérések tapasztalhatóak a városok körében: a környezetvédelmi kommunikáció sok helyütt a várospolitika hangsúlyos elemét képezi, máshol egyelőre még nem élvez prioritást.
2004. november 9.
