Tádzsikisztánt, ahol Sztálin idején urániumot bányásztak az első, 1949-ben kipróbált szovjet atombombához, ma környezeti katasztrófa fenyegeti a területén felhalmozott több millió tonna radioaktív hulladék miatt.
A fertőzött lerakat a szabad ég alatt van és a radioaktív hulladékok több tucat, sőt több száz kilométerre szóródnak szét – állítja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet környezetvédelmi tanácsadója, Saulius Smalys. A szakértő szerint a szovjet korszakból közel 50 millió tonna radioaktív hulladék maradt az ország északi részén. Ha földrengések, földcsuszamlások vagy más kataklizmák felerősödnek, a szennyeződés tovább terjedhet. Az uránbányászat technológiája olyan primitív volt, hogy az uránium-dioxid nagy része a meddőhányókban maradt.
Napjainkban az elhagyott bányákban a radioaktivitás szintje több tízszeresen túllépi a megengedett értéket. Még ma is több száz tádzsik él ezeken a földeken, ahol a bányákat már nem használják, de bejárataik nyitva vannak. Az EBESZ adatai szerint a daganatos megbetegedések száma Tádzsikisztán északi részén 250 százalékkal magasabb, mint más körzetekben. Egyes bányák árterületen találhatók, így az esővel a radioaktív hulladékok bekerülhetnek a Szir-Darja folyóba – vélekedik Smalys. Ez maga lenne a katasztrófa, mert a Fergana-völgyben, ahol a folyó halad, legalább 10 millióan élnek.
Az EBESZ Tádzsikisztán segítségére készül sietni egy talajfertőtlenítési tervvel és ehhez szponzort keres, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és a NATO közreműködésével. Smalys szerint mindenekelőtt három méteres agyag- és kavicsréteggel kellene befedni a bányákat. Dzsabor Szalomov, a tádzsik tudományos akadémia nukleáris biztonsági ügynökségének igazgatóhelyettese több száz millió dollárra becsüli a fertőtlenítés várható költségeit. Egy környezetvédelmi tanácsadó elmondta, hogy a lakosok gyakran a meddőhányókon talált sugárfertőzött kábeleket és fémdarabokat gyűjtik össze, hogy eladják azokat vagy pedig felhasználják házaik építésére. “Nincsen pénzünk a fertőzött földek ellenőrzésére. A bányák a múlt örökségei, amelyek a jövőnket fenyegetik” – mondta.
