A greenfon tavaly több mint 4000 cikket olvashattak látogatóink. Tallózásunk az év első felének – általunk fontosnak ítélt – híreit mutatja be időrendi sorrendben.
január:
Budapest a legdrágább, legszennyezettebb és legbüdösebb város hazánkban – derül ki az elmúlt négy év Budapestről szóló, hazai lapokban megjelent cikkeiből.
A Budapestről szóló, 1999 óta megjelent cikkek 48 százaléka kritikát fogalmazott meg. Ezekben a cikkekben a szennyezett és a drága jelzővel jelölték a fővárost. A köztisztasággal foglalkozó írások egy részében a budapestiek nem megfelelő magatartását bírálták a szerzők, ezek a cikkek az utcák és a terek koszosságáról, a kutyapiszokról, az omló vakolatokról és a falfirkákról szóltak. Az egyre kevesebb zöld terület, a Duna szennyezése, a rákospalotai szemétégető károsanyag-kibocsátása, a dugók okozta lég- és zajszennyezettség miatt viszont a városvezetést hibáztatták.
Budapest szennyezett, büdös és drága főváros
2004 január 1-től a napkollektorok áfája 12%-ról 25%-ra emelkedett.
A hatályos ÁFA törvény szerint számtalan termék tartozik továbbra is a kedvezményes (immár 15%-os) áfa körbe. Ilyen például a törvény mellékletében 17. szám alatt feltüntetett: “rúd alakú, túróval töltött, csokoládéval bevont termék” Napkollektor 25%, Túró Rudi 15% ÁFA
30 éve, január 6-án alakult a Magyar Madártani Egyesület.
Az 1974-ben 200 alapító tag által létrehozott MME politikától független társadalmi szervezet, amelynek fő célja a természet – ezen belül elsősorban a madarak – védelmének társadalmi támogatása. Az egyesület céljai elérése érdekében elősegíti a természeti értékek és a természetvédelem célkitűzéseinek megismerését, népszerűsítését. Az egyesület Kelet-Európa legnagyobb társadalmi természetvédelmi szervezete. Nem véletlen, hogy egy ilyen nagyságú természetvédelmi szervezet Magyarországon alakult ki, hiszen a madárvédelemnek, természetvédelemnek komoly gyökerei vannak hazánkban. Az MME tagjai 32 területi szervezet és 5 szakosztály (ragadozómadár-védelmi, vízimadár-védelmi, hüllő- és kétéltűvédelmi, gyűrűző- és vonuláskutató valamint lepke- és szitakötővédelmi) keretében tevékenykedik országszerte. Minden megyében működik egy aktív madártani csoport.
Részletek>>>
Adatokat kell szolgáltatnia a keletkezett hulladékokról január 1-jétől valamennyi olyan cégnek, ahol legalább tízen dolgoznak, vagy az évente keletkező nem veszélyes hulladék mennyisége meghaladja a két tonnát.
A 164/2003.(X.18.) számú kormányrendelet szerint a veszélyes hulladékok esetében már évi 200 kilogrammos mennyiségnél is kötelező ez az adatszolgáltatás. A nem veszélyes építési, bontási hulladékok esetében a határ 5 tonna. A hulladékok termelőjének, birtokosának, kezelőjének ehhez telephelyenként naprakész nyilvántartást kell vezetnie a hulladékok mennyiségről, összetételről. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a keletkezett hulladékokról évente, a tárgyévet követő év március 1-jéig kell továbbítani az adatokat az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek.
Január 1-től él a bejelentési kötelezettség a hulladékokról
A Levegő Munkacsoport helyes irányba tett lépésként értékeli azt a kormánydöntést, hogy megvásárolja az AKA Rt. részvényeit és az M5-ös autópályát bevonja a matricás rendszerbe.
Ennek eredményeként csökkeni fog az autópálya mentén fekvő településeken a gépjármű-forgalom, és így az ezzel járó súlyos környezetszennyezés és egészségkárosítás. A szervezet szerint el kell törölni a matricás rendszert, annak érdekében, hogy az átmenő forgalomtól még nagyobb mértékben mentesüljenek a települések. Az úthasználókkal pedig minden útvonalon meg kell fizettetni a költségeket, nemcsak az autópályákon. Az első ütemben a kamionoknak kell a valós úthasználati díjat megfizetni. Évente közel 300 milliárd forint olyan kárt okoznak az utakban és egyéb létesítményekben, a környezetben és az emberi egészségben, amelyet nem az üzemeltetőik fizetnek meg, hanem az egész társadalom.
A Levegő Munkacsoport nyilatkozata az M5-ös kivásárlásáról és matricásításáról
A szárazföldi állat- és növényvilág ismert fajainak negyede – több mint egymillió faj – végleg eltűnhet a Föld színéről a következő fél évszázadban várható globális éghajlat-melegedés miatt – erre a következtetésre jutottak brit tudósok. A leedsi egyetem tudóscsoportjának vezetésével készült – ebben a témában az eddigi legátfogóbbnak minősített – tanulmány, amelyet a Nature című nemzetközi tudományos folyóirat közölt azzal számol, hogy 2050-ig 0,5-3,0 Celsius fok közötti mértékben emelkedik az átlaghőmérséklet a világon. A szakértők négy földrészen 1103 növény- és állatfajt vizsgáltak, mindenféle fajtára kiterjedően, hogy reprezentatív mintát kapjanak. Az összességen belül olyan megdöbbentő adatok állnak, mint például az, hogy az európai madárfaj-állomány negyede, a növényfajok 11-17 százaléka, az egyedülálló brazil szavannavilág növényeinek 45 százaléka – mintegy 2 ezer növényfaj – kihalhat az évszázad második felére.
A fajok negyede kihalhat a melegedés miatt
Akár húsz éven belül kihalhatnak a vadon élő orángutánok az erdőirtás, illetve az orvvadászat miatt – figyelmeztet a WWF nagy-britanniai szekciója. Borneó és Szumátra szigetén, ahol a világon utolsóként éltek orángutánok természetes környezetükben, az elmúlt száz évben az orángután populáció 91 százalékkal csökkent. Immár csupán mintegy 30 000 példány él e nagymajmokból a szigeteken, és ha a jelenlegi tendencia nem változik, húsz éven belül már csak az állatkertekben marad belőlük néhány. Az indonéz szigetvilág más térségeiben, illetve Malajziában mostanra kiirtották azoknak az erdőknek, illetve pálmaligeteknek a 80 százalékát, amelyek az orángutánok kedvelt élőhelyei voltak, s egykori élőhelyükön ma már természetes erdők helyett olaj termelésére szolgáló pálmaültetvények borítják a vidéket. Az állomány nagyarányú csökkenéséhez hozzájárultak a majmokra részben a húsukért vadászó vadorzók, illetve az állatkereskedők megbízottai.
Részletek:
A Mol Rt. május elsejével megszűnteti a 91-es és 91-es keverék motorbenzinek forgalmazását. Döntését a társaság a két üzemanyag rendkívül környezetszennyező voltával magyarázza, március elsejével azonban alternatívaként bevezeti a 95-ös keveréket, mely magasabb olefintartalma miatt kevésbé ártalmas a környezetre. A kereslet a májusban megszűnő benzinek iránt a társaság szerint már évek óta 25-30 százalékkal csökkent. Az átállás 95-ös benzinre nem igényel műszaki beavatkozást, ha a gépkocsi eddig 91-es keverékkel ment, az új oktánszámú benzin nyugodtan használható.
Megszűnik a 91-es oktánszámú benzin
Február:
Tiltakozás Novo Virje ellen.
Számos elektronikus levél érkezett az elmúlt napokban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium E-mail címére, amelyben – magyarországi és külföldi feladók – arra kérik Persányi Miklós minisztert, hogy emelje fel szavát a Dráva horvátországi szakaszára tervezett vízierőmű megépítése ellen, mivel a beruházás veszélyeztetné a folyó ökológiai állapotát a magyar oldalon is. A hatályos kétoldalú egyezmények alapján Horvátország a Dráván csak Magyarország beleegyezése mellett építhet jogszerűen vízierőművet. Amennyiben Horvátország erre tekintet nélkül engedélyezné a beruházást, Magyarország a határokat átlépő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló Helsinki Egyezmény szerinti döntőbizottsághoz fordulhat, ha nem sikerül kétoldalú konzultációk keretében rendezni az ügyet. A magyar fél már állást foglalt a beruházás kérdésében. Az erről szóló kormányhatározat szerint „nem ért egyet a vízierőmű megvalósításával”. Ez az álláspont mindmáig nem változott. Amennyiben szükséges, a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium élni fog az előzőekben vázolt lehetőségeivel a vízierőmű megépítésének megakadályozása érdekében.
A környezetvédelmi tárca álláspontja a drávai vizierőmű elleni tiltakozásról.
A gazdasági minisztérium rendre megakadályozza, hogy a környezetvédelmi tárca a betétdíjas rendszer bővítésével az italos palackok nagyobb arányú újratöltésére ösztönözze a gazdaság szereplőit – a Hulladék Munkaszövetség ezt a véleményét hangoztatta a tárca épülete előtt rendezett demonstráción, ahol petíciót adtak át a minisztérium képviselőjének. A vita tárgya a termékdíjtörvény tervezett módosítása, illetve a visszaváltható csomagolások kötelező arányát előíró betétdíjrendelet bevezetése. A Hulladék Munkaszövetség demonstrációja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium előtt.
Több magyar környezetvédő civil szervezet levélben kér segítséget a NATO-tól a romániai Verespatakon tervezett cianidos technológiát használó külszíni bányaberuházás ügyében. Levelükben rámutatnak: a kanadai Gabriel Resources 13 millió tonna éves kapacitású bányaberuházása ugyanazt a cianidos technológiát használná, mint a 2000-es tiszai ciánkatasztrófát okozó nagybányai bánya. Az Európa legnagyobb arany- és ezüstbányájának tervezett üzem működése során keletkezett ciános szennyvizet zagytóban halmoznák fel. A 800 hektár méretű tározó kialakítását egy meddő kőzetből épített 185 méter magas gáttal tervezik. A javasolt ciános technológia alkalmazásával, a bányák 14 éves élettartamának végére 250 millió tonna veszélyes anyag halmozódik fel, amely a nagybányai katasztrófa során elszabadult mennyiség sokszorosa – áll a NATO-hoz eljuttatott levélben. Környezetvédők a NATO-hoz fordultak Verespatak ügyében
Február 12-én tüntetők egy csoportja megakadályozta, hogy megkezdődjenek a Zengőre tervezett NATO-lokátorállomás megépítéséhez nélkülözhetetlen fakitermelési munkák a Mecsek csúcsán; az erdészet birtokháborítás címén feljelentést tett a pécsváradi jegyzőnél. A Civil Szervezetek a Zengőért Mozgalom, a Pécsi Zöld Kör, valamint a Védegylet összesen mintegy félszáz tagja reggel felment a hegycsúcsra, farönkökkel eltorlaszolták az utakat és hangoztatták: ha kell, polgári engedetlenséggel akadályozzák meg a beruházás előkészületeit. “Nem hagyjuk, hogy a katonai fejlesztés visszafordíthatatlan természeti, környezeti károkat okozzon ezen az érintetlen területen, amely több védett és fokozottan védett növények élőhelye” – mondta Herbert Tamás, a mozgalom tagja, a demonstráció egyik szervezője
Torlaszok a Zengőn, levél a NATO-nak
Zöld szervezetek 11 megyében 284 mobiltelefont forgalmazó boltot kerestek fel. Jelenleg Magyarországon több mint hétmillió mobiltelefon-előfizetőt tartanak nyilván. Szakmai becslések szerint Magyarországon évente egymillió mobiltelefon, azaz kb. 70 tonna akkumulátor (veszélyes hulladék) sorsa válik bizonytalanná. Mivel a mobiltelefon-készülékek értékes és újrahasznosítható anyagokat tartalmaznak, az akkumulátorok pedig környezetkárosító anyagokkal (nehézfémekkel) terheltek, alapvetően fontos lenne követni a hulladékok további sorsát. A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (KÖTHÁLÓ) és a Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ) az elmúlt hónapban közös akció keretében ez utóbbit vette górcső alá. Azt vizsgálták, hogy az akkumulátorok gyártói és forgalmazói mennyiben tesznek eleget az akkumulátor-hulladékok visszagyűjtésére, kezelésére vonatkozó, a 9/2001. (IV.9) KöM sz. rendeletben számukra előírt kötelezettségeknek. A felmérés általános tapasztalatai szerint a két éve hatályban lévő rendelet a gyakorlatban szinte hatástalan. A legtöbb forgalmazó még csak a létezéséről sem tud, a környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi hatóságok pedig eszköztelenek a visszagyűjtési kötelezettségek kikényszerítése terén. Van élet a mobilon túl.
Egymillió mobiltelefon akku válik veszélyes hulladékká
Békéscsabán a legtisztább, Miskolcon a legszennyezettebb a levegő.
A keleti országrész öt legnagyobb városára kiterjedő levegő biomonitoring rendszert hozott létre és működtetett a 2001. és 2004. közötti időszakban a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, az Európai Bizottság LIFE Environment támogatásával. A mérésekhez szükséges hálózat létrehozásának kiemelt célja volt a közlekedés “melléktermékeként” keletkező ózon, valamint a kiülepedő por és a por káros anyag tartalmának kimutatása. A levegő ózonterhelésének mérésére egy erre érzékeny dohánynövény fajtát használtak. A kísérleti időszakban több ezer mintát elemeztek a laboratóriumokban, és ezek alapján elkészítették a települések levegőminőségi térképeit. Az öt város közül Miskolc bizonyult leginkább szennyezett levegőjűnek, Debrecen és Szeged a második-harmadik, Nyíregyháza a negyedik. A legtisztább a levegő a vizsgált városok közül Békéscsabán.
Az elsősorban a forgalmi dugók felszámolása érdekében tavaly februárban Londonban bevezetett különadó 30 százalékkal csökkentette a brit főváros belvárosában a magánautó-forgalmat és Ken Livingstone, London polgármestere szerint a dugók száma is körülbelül ilyen arányban csökkent. A taxi- és buszforgalom ugyanakkor London központi, mintegy 20 négyzetkilométeres részén 20 százalékkal nőtt, s ha ez utóbbi közlekedési eszközöket is figyelembe veszik, akkor a teljes járműforgalom mintegy 18 százalékkal mérséklődött az adó hatására.
Londonban 18 százalékot faragott a forgalmon a dugó-adó
Vita a zöldpénzekről.
A zöld mozgalom képviselői szerint 200 millió, Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint viszont 500 millió forint áll rendelkezésre az idén a civil környezet- és természetvédelmi programok támogatására. A miniszter és a zöldek képviselői ma tárgyaltak a támogatásokról, találkozójukat megelőzően azonban a civil szervezetek és a miniszter is külön-külön ismertették álláspontjukat az ügyről.
4 nap véleményezésre – zöld kritika a környezetvédelmi tárcának
A Monsanto engedélyt kapott a kínai hatóságoktól arra, hogy Kínába szállítson genetikailag módosított szóját, kukoricát és gyapotot, miután megkapta a termékek biztonságosságát szavatoló dokumentumokat. Kína először adott ki ilyen jellegű engedélyt. A St. Louis-i székhelyű amerikai vegyipari konszern abban bízik, hogy a kínai hatóságok a közeljövőben döntenek a Roundup Ready repce, a második generációs Roundup Ready és Yield Gard kukorica importjának engedélyezéséről is. Kína beengedte a Monsanto génpiszkált termékeit
Új ENSZ-egyezmény lépett életbe a veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek kereskedelme ellen. Az információs rendszer jelenleg 27 kemikáliát foglal magában. Az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) igazgatója, Klaus Töpfer szerint az egyezmény garantálja a harmadik világban a “környezetvédelmi szempontból egészséges fejlődést”. Rengeteg államnak akadnak problémái a csaknem 70 ezer kémiai anyag ellenőrzésével, amelyhez évente még mintegy 1500 új anyag jön hozzá. Ezeknek a veszélyes anyagoknak az exportja tilos, kivéve, ha az importáló ország kifejezetten beleegyezését adja. Az ENSZ-egyezmény a rákkeltő azbeszttel való kereskedelmet is szabályozza.
ENSZ egyezmény a veszélyes vegyi anyagokról
2004 február 24-én 62 hazai országos és helyi, természetvédő, környezetvédő és más civil szervezet levélben fordult Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, hogy szíveskedjen támogatni a Zengő természeti, történelmi és kulturális értékeinek megőrzéséért síkra szálló szervezetek kérését, hogy más módon, a Zengő érintetlenségének megőrzésével valósuljon meg hazánk légterének védelme, amit a jelenlegi elképzelések szerint a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetbe tervezett NATO katonai lokátor is szolgálna. Az érintett terület az 1977. óta védelem alatt álló Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, számos védett és fokozottan védett növényritkaság élőhelye (a bánáti bazsarózsa (Paeonia officialis ssp. Banatica) mellett ez a majom kosbor, a baranyai peremizs, az arany baraboly, az olasz müge és a mecseki varjúháj élőhelye is). A tervezett beruházás néhány kilométeres körzetén belül több mint tízezer ember él, és a természeti adottságokra alapozza megélhetését (turizmus, ökoturizmus, gyógyturizmus), illetve régészetileg fontos, de még nem kellőképpen megkutatott területről van szó, amely az előzetes kutatások kivitelezése nélkül visszavonhatatlanul elveszhet. A lokátor telepítése helyrehozhatatlan és jóvátehetetlen károkat okozna ebben az érintetlen természeti környezetben és hosszú távon hátrányosan befolyásolná a környéken élők megélhetését.
Zengő értékeinek megőrzéséért
március
A globális felmelegedés és költségei ellenőrizhetetlenné válnak, s ez beláthatatlan emberi katasztrófát okozhat. A felmelegedéssel kapcsolatos kiadások évi összege szerinte 150 milliárd dollár körül jár, de az évtized végére megkétszereződhet és ebből a biztosítók felé mintegy 30-40 milliárd dolláros követelés merülhet fel. A fokozódó emberi beavatkozásoktól a klímaváltozás problémája olyan nagyságrendűvé válik, hogy a globális társadalmi-gazdasági rendszer sem lesz képes már időben alkalmazkodni az elviseléséhez. A 21. században a természet felől olyan fenyegetés jelentkezik biztonságunkra, amihez a terrorizmus sem hasonlítható.
40 milliárdos növekedés évente?
Több magyar környezetvédő szervezet is az Európai Unió mezőgazdasági főbiztosához, Franz Fischlerhez fordul annak érdekében, hogy az EU mezőgazdasági főigazgatósága ne hagyja jóvá a magyar kormány kérelmét az agrár-környezetvédelmi kifizetések hazai önrészének módosítására. Az indítvány megfogalmazása annak nyomán született, hogy tudomásukra jutott: a magyar kormány az agrár-környezetvédelmi célokra szánt múlt évi 4,5 milliárd forintos forrást az idén a harmadára szeretné csökkenteni, és ez szolgálna az agrár-környezetvédelmi EU-támogatások magyar önrészéül. A védegylet munkatársa szerint ezt a módosító javaslatot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízottai tették meg Brüsszelben a kormány jóváhagyása nélkül.
Magyar környezetvédők Franz Fischlerhez fordulnak
Az Országgyűlés 284 igen szavazattal, 11 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta a Büntető törvénykönyv azon módosítását, amely bűncselekménynek minősíti az állatkínzást. A módosított törvény tiltja a gerinces állatok esetében az állatviadal tartását, szervezését, és ezzel a céllal állatok tenyésztését, forgalmazását. Szintén tiltja az állatok kínzását, az orvhalászatot és -vadászatot. Állatviadalok szervezését három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtanák, az állatkínzást pedig két évig terjedő szabadságvesztéssel. A jogszabály szerint állatkínzást követ el az, aki gerinces állatot úgy bántalmaz, illetve tart, hogy az az állat egészségének károsodásához vagy annak pusztulásához vezet. Az állatkínzás vétségét követi el az is, aki állattartóként háziasított emlősállatot vagy az ember közelében tartott veszélyes állatot elűz, elhagy vagy kitesz.
Bűncselekmény lesz az állatkínzás
Mérgező vegyszerek salátáinkban. Kimagasló mennyiségű gombaölő szert mért egy független laboratórium egy saláta mintában. A Greenpeace által szúrópróbaszerűen bevizsgáltatott fejessaláták egyikében a ditio-karbamátok megengedett értékének 32-szeresét találták. Ezen anyag több bomlásterméke fokozottan rákkeltő. A méréseket a nemzetközi környezetvédő szervezet szakértői azután kezdeményezték, hogy nem kapták meg az illetékes hatóságoktól (Növény és Talajvédelmi Központi Szolgálat, illetve az FVM Növény- és Talajvédelmi Főosztálya) a friss élelmiszerekben mért növényvédő szermaradékok laboratóriumi eredményeit. A Greenpeace az ellenőrzések gyakoriságának növelését és hatásos intézkedéseket követel a hatóságoktól.
Több ellenőrzést, hatásos intézkedéseket követel a Greenpeace
A krónikus közlekedési zaj növeli az infarktus kockázatát: a zajos helyen lakó férfiak körében harminc százalékkal nagyobb a szívinfarktus veszélye. Ezt állapította meg a német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal egyik tanulmánya. Az infarktus kockázatának növekedése a felmérés szerint akkor következhet be, ha a külső zajszint napközben meghaladja a 65 decibelt. A hivatal szerint 32 berlini klinika összesen 4115 páciensén elvégzett vizsgálat megerősítette korábbi kutatások megállapításait a közlekedési zaj egészségre gyakorolt hatásáról. A nagy forgalmú főutcákon lakó páciensek körében az infarktus kockázatának némi növekedését állapították meg a csendesebb városrészben lakókhoz képest. Egyértelműen megállapítható volt a közlekedési zaj szintje és az infarktus kockázata közötti összefüggés azoknál a férfiaknál, akik már hosszú ideje ugyanazon a helyen laktak.
Infarktust okozhat a közlekedés zaja
A Magyar Köztársaság Elnöke Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter javaslata alapján március 15-e alkalmából három szakembernek adományozott a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkereszt kitüntetést a természetvédelem területén kifejtett kimagasló munkásságáért. A Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét kapta Dr. Iványosi Szabó András, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatóhelyettese, aki három évtizedes munkásságával példaértékű tevékenységet végzett a Duna-Tisza köze természeti értékeinek feltárásáért, megóvásáért és fejlesztéséért. Hasonló elismerésben részesült Dr. Győri Jenő okleveles erdőmérnök, aki a hazai madárvédelem terén folytatott négy évtizedes elhivatott munkát, valamint Muray Róbert festőművész a természettudományos ismeretterjesztés művészeti szintre emelése érdekében kifejtett öt évtizedes erőfeszítéseiért. Ugyancsak Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter javaslata alapján adományozta a köztársasági elnök Láng István akadémikusnak a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, valamint Schmidt Egon nyugalmazott írónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét.
Magas állami kitüntetések természetvédőknek
Medgyessy Péter miniszterelnök, Demszky Gábor Budapest főpolgármestere és Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter 2004. március 16-án közösen jelentették be, hogy megszületett a döntés a fővárosi központi szennyvíztisztító megépítéséről. A projekt teljes költsége több mint 131 milliárd forint, melynek mintegy 121 milliárd forintos részéhez igényelhető uniós támogatás. A Kohéziós Alap a támogatható rész 65%-át, a központi költségvetés 20%-ot, míg a Főváros 15% önrészt biztosít. A Fővárosi Önkormányzat fedezi továbbá a beruházás 10 milliárd forintos, nem támogatható részét is. Jelenleg Budapest szennyvizének körülbelül a fele kerül tisztítva a Dunába, a beruházás 2009-re tervezett befejezésével ez arány 92%-ra fog emelkedni. A beruházás az eredetileg tervezetthez képest kibővült a budai Duna-parti főgyűjtő megépítésével, de nem került be a projekt támogatható részébe a csepeli gerincút és a komposztáló telepi út kivitelezése, ezeket a főváros saját költségvetéséből finanszírozza.
Zöld utat kapott a Fővárosi Központi Szennyvíztisztító beruházás
Az Európai Uniónak azonnali lépéseket kell tennie, hogy megvédje az északi sarkvidéket a környezeti katasztrófától. Az ENSZ és az Európai Környezetvédelmi Hivatal által közösen készített tanulmányból kiderül, hogy az Európában és más kontinenseken folytatott ipari tevékenységek kihatnak az Északi-sark térségére, és azt javasolják, hogy az Európai Unió szigorúbb rendelkezésekkel védje a sarkvidék állatvilágát, halállományát. Figyelmeztetnek arra, hogy egyes állatfajok komoly veszélynek vannak kitéve a bányászat, az olajfúrások és fakivágás térbeli terjedésének következtében, amelyek folytatásához utakat, csővezetékeket és más, a vadvilág életét veszélyeztető infrastruktúrát kell kiépíteni. A jelentés emellett felszólította az EU-t, hogy valósítsa meg a kiotói jegyzőkönyvben foglaltakat, és gyakoroljon nyomást Oroszországra azért, hogy ugyanezt tegye. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja által Norvégiában végzett kutatások szerint a tengeri jégtakaró évtizedenként csaknem 3 százalékkal csökkent az elmúlt 25 évben, ugyanakkor az átlagos hőmérséklet 2 Celsius fokkal emelkedett Szibéria és Észak-Amerika hatalmas térségeiben 1960 óta. E jelentős változásoknak komoly hatásai lehetnek az időjárás alakulására Európában.
Környezeti katasztrófa fenyegeti az Északi-sarkot
Tárcaközi testület alakult a Miniszterelnöki Hivatal, illetve öt minisztérium közigazgatási államtitkárának részvételével, amely áttekinti a Zengő-hegyi NATO lokátorállomás beruházásának folyamatát, illetve értékeli az eddig megtett intézkedéseket, az engedélyezési folyamatot is beleértve.
Tárcaközi egyeztető fórum alakult a Zengő ügyében
Rekordszintet ért el a Föld légkörében az üvegházhatásért felelős gázok legjelentősebbike, a széndioxid – jelentették a hawaii Mauna Loa megfigyelőállomás kutatói. A gyoruló koncentráció oka további elemzést igényel, de a növekedés kétségtelen – közölték. A széndioxid, amely főként a szén, a benzin és egyéb fosszilis üzem- és fűtőanyagok égése során keletkezik, megköti a Föld légkörében azt hőmennyiséget, amely különben onnan a világűrbe távozna. Kutatók szerint a 20. században a globális hőmérséklet 0,6 Celsius fokkal emelkedett, és a kutatók ebben jelentős szerepet tulajdonítanak az üvegház-hatásnak. A tanulmány szerint az évekig tartó fokozódó felmelegedés a Föld ökológiai rendszerét úgy alakítja át, hogy a tengerek vízének felhígulása, sótartalmának csökkenése az északi féltekén a Golf-áramlat meleget hozó hatását csökkenti, ezáltal a kezdeti felmelegedést követően az északi félgömbön jelentős lehűlés – esetleg egy újabb jégkorszak – várható.
Rekordszinten a széndioxid a légkörben
Az ENSZ Fejlesztési Programjának keretében készült tanulmány szerint Kínában több területen, köztük a környezetvédelemben is elmaradás tapasztalható a fejlesztési előirányzatok teljesítésében. Egyebek között, mostanra hiány mutatkozik termőterületekből és vízből. Problémát jelent az is, hogy vizekbe kerülő kezeletlen szennyvíz és ipari szennyezőanyagok beszennyezték a folyók és tavak többségét, valamint a talajvizet is.
Az elektronikus szemét még mindig Ázsiában köt ki
A Környezet- és Természetvédő Szervezetek XIV. Országos Találkozóját 2004. március 25 – 28 között Debrecenben tartották. Az OT a hazai zöld mozgalom legnagyobb eseménye, melyen idén 398 civil szervezet képviseletében közel 800 fő vett részt A rendezvényen 3 frissen alapított díjat adtak át, melyből kettőt a Zengő-hegyi lokátorállomás elleni kampány nyert. Az év környezetvédelmi akciója a Zengő-hegy természeti értékeinek megőrzéséért folytatott demonstráció lett. Az év környezetvédő szervezetének a Civilek a Zengőért Mozgalmat választották a hazai zöldek. A díjazott Mozgalmat a Zengő-környéki települések szervezetei és magánszemélyei alkotják, melyek hosszú ideje vívják természetvédő harcukat egy náluknál nagyságrendekkel nagyobb ellenféllel szemben.
Díjazták a Zengőt a zöldek
fotók az OT-ről :
1990 óta megduplázódott és elérte a százötvenet azoknak a mélytengeri övezeteknek a száma, amelyekből a környezetet szennyező anyagok hatására eltűnt az oxigén, és amelyek emiatt valóságos hal- és növénytemetővé váltak. Az óceánok és tengerek oxigénben szegény, illetve oxigénmentes “halálzónáinak” gyors sokasodása, kiterjedésük növekedése emberek százmillióinak megélhetését veszélyezteti – figyelmeztetett az ENSZ környezetvédelmi programja, a UNEP. A műtrágyázással összefüggő nitrogénszennyezés a fő bűnös a “halálzónák” kialakulásában. A talaj nitrogéntartalma a csapadék révén a folyókba mosódik, onnan pedig a tengerekbe, óceánokba jut, és az algák robbanásszerű elszaporodását idézi elő. Amikor az algák a tengerfenékre süllyednek, és ott bomlásnak indulnak, elvonják a víz oxigéntartalmát, és megfojtanak maguk körül minden életet. Szakértők elmondása szerint a legnagyobb ismert “halálzónák” elérik a 70 ezer négyzetkilométeres kiterjedést is – vagyis nagyobbak, mint Belgium és Hollandia területe együttvéve. Viszonylag nagy “halálzónák” találhatók a Balti-tengerben, az Adriai-tengerben, a Fekete-tengerben, a Mexikói-öbölben és az Egyesült Államok keleti partjai mentén.
Növekednek a mélytengeri “halálzónák” – figyelmeztet az UNEP
Leállítatta a verespataki környezetvédelmi hatástanulmány megyei jóváhagyási eljárását a román környezetvédelmi tárca, mert kiderült, hogy a ciántechnológiás technikára épülő aranykitermelésre készülő külföldi cég sorozatos törvénytelenségeket követetett el. A verespataki környezetvédők civil szervezete, az Alburnus Maior társaság vezetői arról tájékoztatták a román környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumot, hogy az RMGC a hatályos román környezetvédelmi rendelkezések kijátszásával a megyei szakhatósághoz folyamodtak 110 bányászati kutatófúrás elvégzésének engedélyezéséért. A helyi környezetvédők a csalásról értesítették a román szaktárcát, amely a megyei környezetvédelmi hatóságnál leállítatta a cég által benyújtott környezetvédelmi hatástanulmány jóváhágyását. Az Alburnus Maior vezetői elégtétellel vették tudomásul a román környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztérium fellépését a törvényes rendszabályok tiszteletben tartása érdekében. Közölték: tiltakoznak az újabb kutatófúrások ellen, mert az RMGC korábbi kutatófúrásai elszennyezték a vidék vízforrásait, súlyos károkat okoztak a vidék erdeiben és a helyi lakosság földjein.
Verespatakon egymást érik a törvénytelenségek
április:
Több zöld szervezet a polgári engedetlenséggel élve megakadályoztuk a Zengőn létesítendő lokátorhoz szükséges kábel lefektetését. A kivitelező ugyan a tervek szerint halad, mégis jelentős környezeti kárt okozott a védett növényekben, jelesül a most virágzó illatos hunyor telepeiben. Ezért a zöldek felhívták az illetékes környezetvédelmi hatóságot, haladéktalanul vizsgálja felül a munkavégzés körülményeit és mérlegelje a kábelfektetési engedély visszavonását.
Megakadályozták a zengői kábelfektetést Miközben a HM úgy tájékoztat, hogy Virágvasárnap szünetelteti a munkát a Zengőn, hajnali 4.30-kor a kábelfektetés kivitelezője megkísérelte a kábelárok további kimélyítését. Ezt a hegyen őrséget tartó helybéli és Greenpeace aktivisták megakadályozták. Újabb hír a Zengőről, 2004. ápr.4.
Grönland jégtakarója az elkövetkező alig négyszáz év alatt elolvadhat ha a globális felmelegedés a mostani mértékhez hasonlóan folytatódik – áll egy a Nature-ben megjelent tudományos cikkben. A Reading Egyetem kutatócsoportja azt állítja, hogy a most még jég borította Grönlandon a hőmérséklet 8 Celsius fokkal is felszökhet 2350-re. Ezzel szerintük olyan mérhetetlen mértékű jégolvadás lesz, amely átlagosan hét méterrel emeli majd meg a tengerek vízszintjét. A probléma szerintük nem égből kapott, a globális felmelegedés valós félelmeket ébreszthet a világ lakóiban. Grönland jégrétege az Antarktiszé után a második legkiterjedtebb a bolygón. Ennek a hatalmas és vastag jégrétegnek csupán 3 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedésre van szüksége, hogy óriás mennyiségben olvadásnak induljon. A szakértők szerint, ha az üvegházhatás továbbra is ennyire kártékonyan fejti ki hatását, akkor egyáltalán nem valószínűtlen, hogy 350 éven belül drasztikus változások történnek a bolygón. Aggasztó jelek a Grönlandról
Magyarországot elárasztotta az olcsó német dobozos sör. Egy sörös alumínium dobozért a fogyasztó – elvileg – körülbelül 40 forinttal többet fizet, mint az üveges sörért. Egy 0,5 literes alumínium doboz súlya kb. 32 gramm, így egy kilogrammnyi, azaz 31 darab dobozért a fogyasztó – elvileg – 31-szer 40 forintot, vagyis 1563 forintot fizet. (Megemlítendő, hogy jelenleg egyes sörgyárak olyan árpolitikát folytatnak, hogy a doboz többletköltségének egy részét az üveges sörökre terhelik.) A 31 üres doboz összeszedése, visszaszállítása munkát és költséget igényel. Ha egy kilogrammra fél órát számolunk, akkor az magyar minimálbérrel számolva 150 forintot jelent. Egy kilogramm alumínium hulladékért a leadó 70 forintot kap. Az importált alumínium tömb átlag ára kilogrammonként 364 forint volt. Reálisan számolva az alumínium doboz anyagértéke a tömb árának kb. 60 százaléka, vagyis kilogrammonként 218 forint, visszagyűjtéskor viszont csak 70 forintot adnak érte. A fogyasztó 31 doboz sör vásárlása és visszagyűjtése során 1713 forintot fordít egy kiló aludobozra, és ezzel szemben 70 forintot kap. Dobozos sör potom 750 millió forintért
Egy ghánai ügyvéd és egy emberjogi aktivista nyerte a Világbank 2004-es Goldman díját, amelyet környezetvédelmi aktivistáknak adnak át évente. Rudolf Amenga-Etego és társa 125 ezer dollárt és a környezetvédők egyik legnagyobb elismerését a zöldek „Nobel díját” nyerte meg, miután sikerült elérniük, hogy Ghánában a kormányzat ne privatizálhassa a kincset érő ivóvizet. Rudolf Amenga-Etego azért kapott ilyen elismerést, mert létrehozta a Víz Privatizációja Elleni Nemzeti Koalíciót. A szegény afrikai Ghánában, ahol az emberek 70 százaléka nem jut tiszta vízhez, akkor egy elképzelés szerint az ivóvizet privatizálták volna és a piaci viszonyoknak megfelelő áron kínálták volna a lakosoknak. Ghánában nagyon szegények az emberek és már így is a fizetésüknek a 20 százalékát költik iható vízre – közölte. Elég gyakori probléma, hogy a családoknak dönteniük kell, vagy beiskolázzák gyerekeiket, vagy biztonságos vizet isznak. Tavaly a ghánai kormányzat egyezséget kötött a víz privatizációjáról, ezt azonban az aktivisták támadásai meggátolták, így újabb tervet kellett készíteniük. Ebben az évben latin-amerikai, afrikai, európai és két ázsiai aktivistát tüntettek ki.
Környezetvédelmi „Nobel díj” egy ghánai aktivistának
Úgy tűnik Nagy Britanniában a tudományos vizsgálatokban egyre ritkábban alkalmaznak állatkisérleteket. Az elmúlt harminc évben ezeknek a kisérleteknek a száma drasztikusan csökkent. Ezt a BBC elemzője azzal magyarázza, hogy manapság a tudomány mindent megtesz, hogy elkerülje a vizsgálatok élesen bírált vitatott állatkísérleteit. Az Oxford egyetem egyik kutatója szerint egyre többen állnak át a komputeres modellezésre, mely során pontosan le tudják vezetni, hogy mi is történik a beadott szer hatására a szervezetben. A számítógépes modellezés azért nem nyújt teljes ismeretet, ezért ha kevesebb állaton is, de a tudományos munka során szükség van állatkísérletekre. Az adatok szerint a legtöbb tesztet a rágcsálókon végzik mind a mai napig
Állatkisérletek helyett inkább modelleznek a brit kutatók
Mintegy ötezer ember, köztük sok sugárbeteg tartott felvonulást április utolsó hétvégéjén Kijevben, és mintegy száz ember vett részt az ukrán fővárosban a 18 évvel ezelőtti csernobili atomerőmű-katasztrófa áldozatai emlékének szentelt istentiszteleten. Sok felvonuló olyan hozzátartozója vagy barátja képét tartotta kezében, aki a csernobili atomerőmű 1988. április 26-i felrobbanása következtében halt meg, vagy magában a nukleáris reaktorban, vagy a reaktor katasztrófájával összefüggő betegségekben. A hivatalos adatok szerint a robbanásban 31 ember vesztette életét. Nem hivatalos becslések szerint 1986 és 1990 között 25 ezer ember – katona és polgári személy – vesztette életét, akiket a baleset után a helyszínre vezényeltek különböző mentési munkálatok elvégzésére, köztük a reaktor fölé emelt betonszarkofág felépítésére. A Csernobilhoz köthető leggyakoribb betegségek a pajzsmirigy- és a vérrák, egyéb rosszindulatú daganatok, mentális megbetegedések. Becslések szerint Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban együtt körülbelül 7 millió embert sújtott fizikailag vagy pszichésen a csernobili katasztrófa. FELVONULÁS ÉS ISTENTISZTELET CSERNOBILRA EMLÉKEZVE
A Fővárosi Közigazgatási Hivatalhoz fellebbezett a Levegő Munkacsoport a Terézvárosi Önkormányzat azon határozata ellen, amellyel megadta az építési engedélyt a 460 férőhelyes Jókai téri mélygarázs megépítésére. Az engedély kiadása ugyanis több jogszabály megsértésével történt. Az önkormányzat nem vette figyelembe az érintett lakosság tiltakozását, és tudatosan félrevezette a kerület közvéleményét. A tervezett mélygarázs miatt tovább csökkenne a növényzet egy olyan kerületben, ahol az egy főre jutó zöldterület – az előírt 21 négyzetméter helyett – az egy négyzetmétert sem éri el.
Fellebbezett a Jókai téri mélygarázs ellen a Levegő Munkacsoport
május
Az EU tag Magyarország megállapodást írt alá Oroszországgal a paksi atomerőmű elhasznált fűtőelemeinek újrafeldolgozásáról. Oroszország azt szeretné, ha mindaddig cégei szállíthatnák a fűtőelemek túlnyomó részét a szovjet gyártmányú kelet-közép-európai erőművekhez, így a paksihoz is, amíg azok üzemben maradnak. Ez magyar érdek is, mivel az orosz fűtőelemek viszonylag olcsók. Az EU-orosz közös nyilatkozat (amelyet a partnerségi és együttműködési megállapodást az új EU-tagokra kiterjesztő jegyzőkönyvvel egy időben írtak alá Luxembourgban) megerősítette: a belépők és Oroszország között meglévő fűtőelem-szállítási megállapodások hatályban maradnak a bővítés után is.
Magyar megállapodás Oroszországgal az atom fűtőelemekről
A Balaton-felvidék teljes területén erős a gyapjaslepke-inváziót észleltek. A tojásokból tömegesen kelő lárvák elsősorban az erdészeti területeket károsítják, a széllel elsodródva az erdők szomszédságában levő mezőgazdasági területeket, főleg gyümölcs- és szőlőültetvényeket és a környező települések faállományát támadják. A hernyók táplálkozásukkal az idősebb fák tarrágását, a fiatal csemeték teljes pusztulását okozhatják. Tekintettel arra, hogy a gradáció számos védett területet is érint, az illetékes szolgálatok folyamatosan egyeztetnek a természetvédelmi hatósággal.
Erős gyapjaslepke-invázió a Balaton-felvidéken
Aláírásgyűjtésbe kezdett a Zöld Völgyért Egyesület május elején, tiltakozásul a Strabag Rt. által a Baranya megyei Bükkösd és Hetvehely közé tervezett cementmű megépítése ellen. Szeretnénk megvédeni a térség egyedülálló természeti értékeit, saját nyugalmunkat, az egészséges élethez való jogunkat, valamint gyermekeink jövőjét a környezetszennyező nagyipari beruházástól – mondta Mátrai Judit, a helyi környezetvédő egyesület alapító tagja. Beszámolt arról is, hogy az itt élők többsége a “szelíd turizmus”, az ökogazdálkodás és a lakosok széles rétege számára hosszú távon is munkahelyet, gyarapodást biztosító más fejlesztési lehetőségek mellett teszi le voksát.
Aláírásgyűjtés egy cementmű megépítése ellen
Műanyagszál borít mindent az óceánpartokon és számtalan apró kis szál lebeg az óceánok felszínén is, illetve az üledékes rétegben is . A Science szerint a műanyag komoly szennyezést okoz a világ minden részén. Hiába szedik össze naponta a szemetet a fejlett országok tengerpartjain, a homokba befúródott rágópapírok és más apró szennyeződések, ha lassan is, de elkezdenek szálakra bomlani és szép lassan bemosódnak a tengerbe és szennyezik az élővilágát. Két brit egyetem munkatársai 17 strandról és tölcsértorkolatból vettek mintát Nagy Britanniában. A tudományos vizsgálat során megfigyelték azt is, hogy ezek az apró szennyeződések egyszerűen beterítették a vizekben élő kagylókat és más puhatestű élőlényeket, majd néhány napon belül ezek a szennyeződések bekúsztak meszes héjuk alá. A kutatók a planktonokat is vizsgálták. A mintákat egy harminc éve működő hajó oldaláról vették. Azt találták, hogy a műanyag szálak az elmúlt években jelentősen növekedtek a hajó oldalán. A műanyag az egyik legnagyobb szennyező
Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint Magyarország és lakosai mindenképpen nyernek az EU-szabályozás átvételével. A következő években az Európai Unió kohéziós és strukturális alapjai támogatásával felgyorsulnak a települési, környezetvédelmi fejlesztések. 2004 és 2006 között ezekből az alapokból mintegy 670 millió euró érkezik Magyarországra, elsősorban a korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek megvalósítását, továbbá a csatornázást és a szennyvíztisztítást segítve. Ez az összeg az összes uniós fejlesztési támogatás egynegyede.
Persányi Miklós az EU-bővítés hatásairól
Az Európai Bizottság, véget vetve a génmanipulált élelmiszerekkel kapcsolatos ellentmondásos tilalomnak, máj. 18-án engedélyezte svájci Syngenta cégnek génkezelt kukorica bevitelét az unióba. Több mint öt éve ez volt az első engedély génkezelt élelmiszer importjára. A BT-11 elnevezésű génkezelt kukoricát konzerv étkezési édeskukoricaként árusítják majd az EU-ban. Az EU április 26-i mezőgazdasági miniszteri tanácskozásán a tagországok nem tudtak megállapodni a BT-11-es kukorica kereskedelmi forgalomba hozásának engedélyezéséről, így került a döntés joga az Európai Bizottsághoz.
A pénzügyi keretek kimerülése miatt 2004. május 15-én felfüggesztették a Nemzeti Energiatakarékossági Program összes pályázatát. Az ezután beérkező igényeket idén már nem tudják befogadni. Az utóbbi években a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos lakossági pályázati lehetőségek folyamatosan csökkennek. Idén már csak 200 millió forintot szánt erre a költségvetés, ami csupán néhány új családi ház értékének felel meg. Emellett a napelemekre és a napkollektorokra január 1-jén 12-ről 25 százalékra emelték az ÁFÁ-t .
Megkezdődött a korábban tervezett mecseki NATO-radarállomás áramellátásához, kábelek fektetésére kiásott árkok betemetése a Zengő lábánál. Az összesen mintegy nyolcszáz méter hosszú árok betemetése, az eredeti környezet visszaállítására a HM kérte meg a kivitelezőt, miután civilek levélben fordultak a szaktárcához, rámutatva: az árkok nemcsak a környezetet csúfítják, hanem életveszélyesek is az arra közlekedők számára.
Megkezdődött az árkok betemetése a Zengő lábánál
június
Európa országai nem tartják be környezetvédelemmel kapcsolatos ígéreteiket – legalábbis az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) értékelése szerint. A június elején közzétett jelentés szerint nemcsak a fogyasztók viselkedését kellene megváltoztatni, de a mezőgazdaság is megérett az környezettudatos önvizsgálatra. A beszámoló néhány következtetése: – a mezőgazdasági tevékenység következtében tovább nő a nitrát-szennyezés, ennek eredményeként legtöbbször a végső fogyasztó kényszerül többletkiadásra az ivóvíz tisztításakor – a kontinens városlakóinak nagy része még mindig komoly mennyiségű légszennyezésnek van kitéve – a beépített területek sokkal gyorsabban nőnek, mint a lakosság száma – a csomagolásból eredő szemét továbbra is nő, és az előrejelzések szerint ez a tendencia jövőben is folytatódik, a szeméttermelés mértéke pedig nem tartható fent.
Tovább nő az európai energiafogyasztás
június 5-én, a Környezetvédelmi Világnap kapcsán átadták Salgótarjánban az Észak-Magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központot. Az Észak-magyarországi régióban szükség volt egy olyan regionális szintű, szakmai, gyakorlati és tudományos tevékenységre, amely környezetvédelmi jellegű feladatokat lát el és koordinálja. Ebben a régióban ilyen komplex szolgáltatást nyújtó szervezet eddig nem volt. Az Európa Uniós csatlakozásunk következtében egyre sürgetőbb feladattá vált a környezetvédelmi követelmények teljesítése, hiszen ezen a területen van a legnagyobb lemaradásunk a tagországokkal szemben. Új környezetvédelmi központ
Demonstrációval tiltakoztak a debreceni környezetvédők a Nagyerdő környezetének beépítése ellen. A tiltakozást az váltotta ki, hogy a helyi önkormányzat módosította a Nagyerdő beépítési tervét, és így lehetővé vált, hogy 16 lakásos társasházakat húzzanak fel a természetvédelmi terület szomszédságában. Magyarországon még sehol nem alkalmaztak védőövezetet az országos természetvédelmi területek körül, holott ezt előírja a természet védelméről szóló 1996-ban elfogadott törvény. A tiltakozások miatt az építési engedélyek kiadását felfüggesztették, de két társasház már megkapta a szükséges dokumentumokat. A természetvédők emiatt a közigazgatási hivatalhoz és a természetvédelmi hivatalhoz fordultak. Demonstrációt tartottak a debreceni Nagyerdő védelmében
Alkotmányos jogokat sért, figyelmen kívül hagyja a környezetvédelemben, az egészségvédelemben általánosan elfogadott elővigyázatosság elvét az országgyűlési képviselők által beadott egyéni módosító indítvány, amely számottevően csökkentené a regionális hulladéklerakók törvényben előírt védőtávolságát – szögezi le az a petíció, amelyet ötven környezetvédő szervezet írt alá. A zöldek hangsúlyozzák: megdöbbenéssel értesültek róla, hogy az erre vonatkozó törvényt önálló képviselői indítvánnyal módosítani akarja az Országgyűlés. A regionális hulladéklerakók törvényben előírt 1000 méter sugarú védőövezetét 500 méterre kívánják csökkenteni, illetve javasolják a repülőterektől való telepíthetőségi távolság mérséklését is. A zöldek a petícióban arra kérik a parlamenti képviselőket, hogy vessék el az indítványt. A módosítás előkészítése, folyamata – a társadalmi szervezetek, az Országos Környezetvédelmi Tanács, az önkormányzati szövetségek véleményének mellőzése – ellentétes a jogalkotási törvénnyel, az Aarhusi Egyezménnyel. A védőövezetek tervezett csökkentése ellen a zöldek minden alkotmányos eszközt felhasználnak. A zöldek ellenzik a védőtávolságot csökkentő egyéni képviselői indítványt
Megalakult a zengői lokátorállomás telepítésének körülményeit vizsgáló bizottság. A Civil Szervezetek a Zengőért Mozgalom üdvözölte a bizottság megalakulását, és reményét fejezte ki, hogy bölcs döntést hoz majd. A kormánytól független szakértői testület létrehozásáról április elején állapodtak meg az érintett tárcák. A bizottság elnöke Láng István akadémikus, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke. Megalakult a Zengő-bizottság
Június 30-ával távozott posztjáról Kis Zoltán, a környezetvédelmi tárca politikai államtitkára. A szabad demokrata politikus azzal indokolta lépését, hogy nem tudta hatékonyan érvényesíteni az agrár környezetvédelemmel, illetve a tájgazdálkodással kapcsolatos elképzeléseit. Kis utódja Gombos András, a szabad demokraták agrártagozatának vezetője lesz.
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség zöld tagozata megértéssel fogadta Kis Zoltánnak, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkárának azt a döntését, hogy a kormány agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási politikája miatt lemond megbízatásáról. Véleménye szerint azonban legkevésbé Kis Zoltánnak kellett volna lemondania, hanem helyette a földművelésügyi miniszternek.A Fidesz zöld tagozata szerint ugyanis a Medgyessy-kormány csaknem teljesen lemondott az uniós agrár-környezetvédelmi támogatásokról, a csatlakozó országok között utolsó helyre navigálta e téren Magyarországot, a gazdák támogatása helyett a hátrányukat növelte külföldi versenytársaikkal szemben.
Az ötévesnél fiatalabb gyerekek nagy része él szennyezett környezetben. Piszkos folyók közelében, vagy épp dohányzó szülők mellett. Ezeknek a kicsiknek a jelentős része akár testi károsodást is szerezhet egy életre. Nagyobb veszélyben persze azok a gyerekek vannak, aki a fejletlen országokban élnek és nincsenek meg az egészséges növekedésükhöz szükséges higiéniai feltételek. Percenként 1,1 millió liter tisztítatlan szennyvíz ömlik az amúgy is szörnyen szennyezett ázsiai Gangesz folyóba – derült ki az Egészségügyi Világszervezet felméréséből. Egy gramm fekália pedig 10 millió vírust, 1 millió baktériumot, ezer még nem kifejlődött élősködőt és 100 férget tartalmazhat. A WHO becslései szerint milliók menekülhetnének meg a haláltól, hogyha a kézmosás természetes lenne. A szennyezet víz és a levegő ugyanis évente hárommillió ötévesnél fiatalabb kisgyermek életét oltja ki. Veszélyben a gyerekek a WHO szerint
