A 2005. februárjában Debrecenben megalakult CIVIL ÖSSZEFOGÁS AZ ÉLHETŐBB ÉLETÉRT ÉS KÖRNYEZETÉRT mozgalom Debrecen és agglomerációjának legégetőbb környezeti problémáiról
1. A politikai rendszerváltás óta eltelt 15 év tapasztalata azt mutatja, hogy a politikai hatalom és a parlamentális demokrácia szereplői fokozatosan eltávolodtak a mindennapi élet és a civil társadalom problémáitól, sajátos érdekeik összefonódtak a nemzetközi és a hazai nagytőke érdekeivel, veszélybe sodorva ezzel a természetes és épített környezet, a társadalom és a civil szabadságjogok alapvető értékeit. Európai Uniós csatlakozásunk és az elmúlt év sikeres környezetvédelmi erőpróbái (Zengő-hegy, Bükkösd) életre hívták egy országos civil önvédelmi mozgalom igényét, amely folyamatos civil kontrolt gyakorolna az országban tapasztalható törvénytelenségekkel és környezetrombolásokkal szemben. Részben alkotmányunkon, részben az Európai Unió Alkotmányán alapuló civil kontrol kiépülését és működését az államhatalomnak is támogatnia kell, egy egészségesebb és demokratikusabb társadalmi élet érdekében.
Egy tudatosan felépített országos civil környezeti érdekvédelmi mozgalom a jövőben megpróbálja informálisan összehangolni a természet- és környezetvédő, város- és értékvédő és az emberi életért, méltóságért és jogállamiságért küzdő szervezetek tevékenységét. Ezzel egy új, gondolkodásbeli és környezettudatos „rendszerváltást” (az állampolgári jogok országgyűlési biztosának szóhasználatával élve) készít elő, különös tekintettel a megelőzésre, az elővigyázatosságra, a nyilvánosságra és a közvetlen demokráciára. A civil társadalmi önvédelem elsősorban a párbeszéd, a nyilvánosság és az aktív erőszakmentesség eszközeivel próbál élni, amelyeket szükség esetén akár a polgári engedetlenség különböző fokozatáig visz el.
Míg a XIX-XX. század a szűklátókörű technokrácia, az államszocializmus és államkapitalizmus, a globalizmus, a politikai pártok versengésének és a Föld gátlástalan kizsákmányolásának időszaka volt, addig a XXI. században az ökológiai szemlélet, a decentralizáció, a globalizáció-kritika és a civil társadalom, illetve a környezettudatosság kora következik.
2. Az országban több helyen meginduló civil társadalmi mozgalom most Debrecenben is életre hívta a magát CIVIL ÖSSZEFOGÁS AZ ÉLHETŐBB ÉLETÉRT ÉS KÖRNYEZETÉRT néven meghatározó civil kerekasztalt, jelenleg hét szervezet együttműködésével. Az elkövetkező hónapokban várjuk a város és a megye környezetvédő csoportjainak a jelentkezését. Az elmúlt évek szomorú tapasztalata azt mutatja, hogy Debrecen városában és vonzáskörzetében sem kielégítő a környezeti és állampolgári jogok érvényesülésének gyakorlata. Debrecen városa eddig nem dolgozott ki komolyan vehető környezetvédelmi koncepciót, és közben sorozatosan és súlyosan sérült a természetes és épített környezetünk. Mindeközben pedig a különböző civil szervezetek hiába próbálták gyakorolni a törvényben biztosított demokratikus jogaikat. (Alkotmány, az 1995. évi LIII. Tv., az 1996. évi LIII. Tv. és a 2001. évi LXXXI. Tv.)
A debreceni CIVIL ÖSSZEFOGÁS a következő főbb pontokban foglalta össze a város és agglomerációjának legégetőbb környezeti problémáit:
a. A Debreceni Nagyerdő és Parkerdő területén bárminemű fejlesztés csak a környezeti és emberi minőség elsődleges figyelembevételével történhet, és mindenkor elsőbbséget kell hogy élvezzenek a természetvédelmi szempontok. A Nagyerdő értékeinek rendbehozatala és hasznosítása csak egységes, körültekintő környezeti hatásvizsgálat eredményeként tervezhető tovább.
b. A Debreceni Egyetem Botanikus Kertjét nem szabad privatizálni tudományos, oktatási és környezeti szempontok miatt.
c. Kérjük a Zsuzsi Kisvasút ipari műemléki védelem alá helyezését.
d. A 4-es sz. főutat az M35-ös gyorsforgalmi úttal összekötő debreceni elkerülő útszakasz a lehető legkevesebb kárt okozza a debreceni és bocskaikerti erdőségekben, illetve Bocskaikert településen. Szükséges-e egyáltalán a 354-es út megépítése a jelenlegi nyomvonalon?
e. Pallag jelenleg még meglévő természeti és kulturális értékeit veszélyezteti e városrész mesterséges felfejlesztése.
f. Debrecen Város Településszerkezeti Terve nem oldja meg a városfejlesztés problémáit: – az óvárost jórészt lerombolták, és a még meglévő részek is veszélyben vannak; – a történelmi városmag megsemmisítése, a társasházépítések és lakóparkok terjedése az épített környezetszennyezés elrettentő példáját mutatják, amelyek a helyi társadalmat is szétzilálták és elindult a város szegregálódási folyamata; – a belváros úthálózatának fejlesztése (nyugati tehermentesítő, Nyíl utca, stb.) forgalomgeneráló hatású, a városi környezet továbbterhelését idézik elő (szennyezés, klimatikus terhelés).
g. A Debrecen, Kartács utca beépítésének eddigi tervei tarthatatlanok. A Kartács utcai beépítési tervek ügyében az EU Petíciós Bizottsága soron kívüli vizsgálatot rendelt el, valamint a Tiszántúli Természetvédők Társulata az Alkotmánybírósághoz fordult a természetvédelmi területek védőövezetének kijelölése ügyében, amely védőövezetet a Kartács utcán is ki kellett volna jelölni. Bár az önkormányzat a legutóbbi egyeztető tárgyaláson már hajlott bizonyos változtatásokra, de a CIVIL ÖSSZEFOGÁS kezdeményezi a Kartács utcai szabályozási tervek során felmerült törvénytelenségek teljes kivizsgálását.
Debrecen, 2005. március 4.
Civilek a Nagyerdőért
Tiszántúli Természetvédők Társulata
Független Értelmiségiek Szent László Köre
Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi Egyesület
Debreceni Városvédő- és Szépítő Egyesület
Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédő Kör
Zsuzsi Kisvasút Baráti Kör
