Második éve támad a gyapjaspille. A levélrágó hernyók lassan újabb hadjáratot indítanak a hazai erdőkben, de most már nem csak egyes régiókat fog érinteni a pusztítás, hanem szinte az egész ország területén fordulhat elő tarrágás.
A védekezést tavaly elmulasztották, idén pedig a fertőzött területeknek csak elenyésző hányadára, eddigi értesülések szerint 6 százalékára – jut pénz. A vegyszeres védekezés csak úgy lenne hatásos, ha az érintett területek mindegyikéről kiírhatnák a lepkét. Akkora mennyiségű peszticid kiszórására pedig nemcsak pénz nincs, de az már ökológiai katasztrófát idézne elő.
Az tehát, hogy létezik-e elérhető és hatékony védekezés, azt még a szakértők is vitatják.
Az egyik legfertőzöttebb és a tavalyi fertőzés gócaként érintett terület kezelője, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője, Balogh László szerint a gyapjaspille kártétele leginkább a tölgyerdőket érinti, bár északra terjedve már a bükköt is elérte. A hazai erdőtársulások közül a tölgyesek rendelkeznek a legfajgazdagabb élővilággal. Csak a tölgyerdőkben közel hétszáz rovarfaj él, ebből pedig mintegy háromszáz fajnál a szaporodási ciklus legérzékenyebb stádiuma most zajlik. Így a viszonylagos szelektivitással bíró rovarölőszer, amely a rovarok kemény vázának, a kitinnek a szintézisét gátolja, a többi hasznos és értékes fajt is elpusztítja, fejlődésében gátolja. Az alkalmazott eljárás tehát sajnos mégsem szelektív – tette hozzá.
közellenségOtt, ahol védett, fokozottan védett rovarfajok létét veszélyeztetné a beavatkozás, ott a nemzeti park nem engedélyezi a permetezést. Így a tájvédelmi körzetben, amely teljes mértékben erdősült, meggondolandó a vegyszerszórás. Hozzátette, a térségben az egyik legnagyobb erdőgazdálkodó, a Bakonyerdő Rt. koordinálja a kezelést. Az igazgató szerint elsősorban a kertekben, a civil lakosság által lakott, érintett területek kezelése szükséges, a turistaforgalomra ugyanis a pánikhangulat nagyon kedvezőtlen hatással van. Úgy véli, a lepkeinvázió és a védekezés kérdése mára politikai csatározás színterévé vált. Arra pedig oda kellene figyelnünk, hogy a turizmus a térség fő bevételi forrása – jelentette ki.
Az Állami Erdészeti Szolgálat, mint első fokú erdészeti hatóság Veszprém Megyei Igazgatósága a Forestpressnek úgy nyilatkozott: a védekezés két hete zajlik Veszprém Megyében. A szakember elmondta, hogy már most van olyan terület, ahol a folyamatos rágás miatt nem tudnak kihajtani a fák, így ott nem lehet a vegyszerezést elvégezni. Bár a szer az emberre nem veszélyes, a szakértő azt tanácsolja, kerüljük el a helikoptert. Az érintett önkormányzatok egyébként a permetezésre tervezett területről előzetes tájékoztatást kaptak, a civil lakosságot idejében értesítették. A védekezésre azóta országszerte felkészültek a gazdaságok.
Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Rt. munkatársa elmondta, az évente mintegy tízmillió kiránduló által látogatott parkerdei területen nagyon fontos az erdők egészségi állapotának megőrzése. Az erdőgazdaság kezelésében lévő mintegy 65 000 hektáros erdőterületen 1660 hektáron jelent meg kisebb-nagyobb tömegben a gyapjaslepke. Az idei fertőzöttség nagyobb területen jelentkezik, mint az eddigi években, de még mindig nem lépi túl a gyenge fertőzés határértékeit. A felmérések szerint 770 hektáron lehet szükséges erdővédelmi védekezés, és 890 hektáron településvédelmi, üdülési célú védekezés. A védekezés költsége hektáronként mintegy 12 000 forint, összességében tehát 20 millió forintos rendkívüli kiadást jelent az erdőgazdaság számára az idei védekezés. A fertőzéssel érintett ismert kirándulóterületek között van a visegrádi Apát-kúti völgy vagy a pilisszentkereszti Klastrompuszta, valamint kisebb területek Budaörs és Budakeszi községhatárban. A Pilisi Parkerdő Rt. munkatársa hozzátette: ahol szükséges, ott már az állami támogatás megérkezése előtt is permeteznek, hogy pénzhiány miatt ne maradjon el a hernyók irtása.
A természetvédők szerint a lombfogyasztó rovarok időnkénti gradálása, azaz gyors, robbanásszerű elszaporodása a természetben egy alapvető jelenség. A most még szaporodó pillék azonban saját maguk ellenségeivé válnak azzal, hogy egy idő után összeomlik ez a szaporodóközösség, mivel sem táplálék, sem más környezeti feltétel nem lesz adott a továbbszaporodásra. Így tulajdonképpen csak várni kell, és magától megoldódik a probléma. Azzal, hogy csak kisebb, elszigetelt területekre jut a permetből, nem segítjük a gyógyulást. Ugyanis a környező, még fertőzött területekről visszavándorlás is történhet. Hatékony megoldás tehát egyenlőre úgy tűnik, nincsen, a részleges, ide is oda is jutó vegyszerezésnek nem sok értelme.
További információk>>>
Kapcsolódó anyagok:
Megkezdődött a gyapjaslepke elleni légi vegyszeres védekezés
