A magyarországi csapvíz fogyasztására buzdít a környezetvédelmi tárca hulladékgazdálkodási megfontolásokból, ám a minőségét illetően megoszlik a szakma véleménye.
Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter elmondta, hogy a csapvíz fogyasztása az ország döntő részén van olyan egészséges, mintha az emberek bolti ásványvizet innának. “Ennek tudatosodásával jelentős hulladékmennyiség képződésének lehetne elejét venni”. Az ország területének 80 százalékán a csapból folyó ivóvíz legalább olyan minőségű, mint a palackozott ásványvizek. Az Alföld északi és déli részein is iható a víz, ám a geológiai viszonyok miatt a vas, a mangán és az arzéntartalom enyhén meghaladja az európai uniós határértékeket. “Ezeken a területeken az ivóvíz uniós elvárásoknak megfelelővé tétele érdekében mintegy 140 milliárd forint értékben valósulnak meg beruházások az elkövetkező években”.
Az ásványvizek és az üdítők divatossá válásával az elmúlt tíz évben megháromszorozódott a műanyaghulladékok, és még ennél is gyorsabban nőtt az eldobott italcsomagolások mennyisége. “Jelenleg Magyarországon éves szinten 1,23 milliárd darab műanyag palack válik hulladékká, amelynek 97 százaléka lerakókra kerül”. Az emberek környezettudatosabbak lehetnek, ha csapvízzel oltják a szomjukat, hiszen így kevesebb üres palackot dobnának ki.
Fehér Tibor, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács (MÁSZ) elnöke azt közölte, hogy a hazai vezetékes ivóvíz döntő hányada felszíni vizekből, folyókból, tavakból származik, amelyek sokszor erősen szennyezettek. “Ezekről a helyekről a víz csak tisztító- és vegyszeres fertőtlenítő eljárásokat követően válik emberi fogyasztásra alkalmassá, az ivóvízhálózatban pedig csak jelentős fertőtlenítőszer hozzáadásával marad iható”. Rámutatott, hogy a magyarországi vízvezetékek többsége elöregedett, gyakori a csőtörés, ez pedig tovább növeli a vízhálózat szennyeződésének kockázatát. “Az ásványvizek és forrásvizek ezzel szemben a föld védett és szennyeződéstől mentes vízadó rétegéből, szigorúan ellenőrzött körülmények között, természetes tisztaságukat megőrizve kerülnek a palackba, s jutnak el a fogyasztóhoz” – hangsúlyozta Fehér Tibor.
A MÁSZ adatai szerint Magyarországon az ásványvíz-fogyasztás az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt: 2000-ben az egy főre jutó fogyasztás még 39,2 litert tett ki, 2002-ben 50 litert, 2004-ben pedig már 57,6 litert. Európai összehasonlításban a magyarországi fogyasztás elmarad a francia vagy olasz piacoktól, ahol fejenkénti száz liter fogy évente. A MÁSZ várakozása szerint a magyar ásványvízpiac néhány éven belül felzárkózik az Ausztriára jellemző 80-85 literes szinthez.
