Szeptember 16-a az ózon világnapja. Bár a győzelmi jelentések ideje még nem jött el, csendes ünneplésre azonban mindenképp van ok, hiszen a Föld éghajlata szempontjából létfontosságú légköri vegyületet károsító anyagok előállítása a 15 évvel ezelőtti csúcs ötödére esett vissza.
Hazánkban lényegében megszűnt az ózonkárosító anyagok felhasználása, a legveszélyesebb kategóriába tartozó halon begyűjtésére ás ártalmatlanítására pedig külön akciót indított a zöldtárca.
A légköri ózon legfontosabb tulajdonsága, hogy kiszűri a Napból érkező életveszélyes ultraibolya-B sugárzás mintegy 90 százalékát, fontos szerepet játszva ezzel a Föld éghajlatának alakításában. Ismeretes, a többi közt a szórópalackokban, a hűtő- és fagyasztószekrényekben, vagy a tűzoltó készülékekben és oldószerekben alkalmazott ózonkárosító vegyületek miatt a légkörben található ózon mennyisége a múlt század 70-es éveitől kezdve lecsökkent. Az ennek hatására felerősödött ultraibolya sugárzás ártalmas az élő szervezetekre, sőt egyes szervetlen anyagokra is. A több évtizedes műszeres mérések szerint az Antarktisz fölött a legjelentősebb az ózoncsökkenés mértéke. A legalacsonyabb ózonkoncentrációt 1993. október 12-én mérték, mindössze negyedét a korábbi átlagnak. Az ózonlyuk kiterjedése abban az évben már elérte a 25 millió km2 -t, ami meghaladta az Antarktisz területének kétszeresét.
Az azóta eltelt időszakban kissé mérséklődött az ózonlyuk nagysága. Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat évtizedek óta méri a légkör ózontartalmát, a vizsgálatok szerint hazánk légkörének ózontartama újra megközelítette az optimálisnak tartott értékeket. Az ózonréteg védelmét szolgáló nemzetközi összefogás több évi előkészítés után a 20 éve, 1985-ben, Bécsben kötött egyezmény formájában öltött testet, amelyet 1987-ben az ózonkárosító anyagok korlátozásáról Montrealban aláírt jegyzőkönyv követett. A jegyzőkönyvet 189 ország – köztünk hazánk is – ratifikálta. Ez az első olyan globális környezetvédelmi megállapodás, amely igazán sikeresnek mondható. Az ózonkárosító anyagok termelése 15 évvel ezelőtt érte el a csúcsát évi kb. 1,4 millió tonna halogénezett szénhidrogén előállításával. Ez a mennyiség napjainkra az ötödére esett vissza.
A Montreali Jegyzőkönyv előírásainak következetes végrehajtásától remélhetjük, hogy a magaslégköri ózon koncentrációja 2050 körül visszaáll az 1970-es évek szintjére. A fejlett országok, különösen az Európai Unió tagállamai – így hazánk is – már csak rendkívül korlátozott mértékű felhasználást engedélyeznek. Az ózonkárosító anyagok kiváltására a fejlődő országok általában 8-10 év haladékot kaptak, a gyártás és felhasználás zöme ezért átterelődött Kínába, Indiába, Koreába, Mexikóba, Brazíliába. Magyarországon lényegében megszűnt az ózonkárosító anyagok felhasználása, az 1986-ban regisztrált 7000 tonnával szemben ma már alig pár száz tonna fogy. A szigorítások hatására 2003-ban befejeződött a CFC-k felhasználása az adagolószelepes inhalátorok gyártására. 2005-től megszűnt a metil-bromid alkalmazása talajfertőtlenítési célra. Jelentősen visszaszorult a HCFC-k felhasználása, ennek mennyisége 2004-ben 147 tonna volt szemben az 1999-ben regisztrált 1371 tonnával. A laboratóriumi célú felhasználás is számottevően csökkent.
Komoly visszatartó ereje van a Büntető Törvénykönyv idén júliustól hatályos módosításának is, amely szerint 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a személyes használatra szolgáló mennyiséget meghaladó ózonkárosító anyagot, vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket jogellenesen behoz, kivisz vagy forgalomba hoz. A legveszélyesebb anyagként számon tartott halont tartalmazó tűzvédelmi rendszereket és tűzoltó berendezéseket 2004. április 30-ig – a honvédségi járművek, repülőgépek kivételével – kellett a használatból kivonni. (A halon tízszer intenzívebben roncsolja a magaslégköri ózonréteget, mint a freon, egy kilogramm halon 50 tonna ózonban tesz kárt.) Az ország halon készletének felmérését a Tűzvédelmi Szolgáltatók és Vállalkozások Szövetsége végezte, majd egy szakértői csoport javaslatot tett a begyűjtés, tárolás és ártalmatlanítás módjára.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az ártalmas vegyület begyűjtésére úgynevezett halon bankot hozott létre, átvállalva a tulajdonosoktól a veszélyes anyag tárolásának, kezelésének és ártalmatlanításának a költségét. A bank működtetőjét a FAJRO Automatika és Tűzvédelmi Berendezéseket Gyártó Kft-ét közbeszerzési eljárással választotta ki a tárca. A minisztérium 30 millió forintot költött 2003-2004-ben a halon bank létesítésére és 2004. évi működtetésére. Jelenleg mintegy 150 tonna halont tárolnak a cég ferencvárosi telephelyén. A begyűjtött halon egy része az úgynevezett kritikus utánpótlási igények (ebbe a kategóriába tartoznak például a honvédségi gépjárművek, repülőgépek szükségletei) kielégítését szolgálja, és lehetőség van a halon ilyen célú exportjára is a fejlett államokba. A készlet legnagyobb részét azonban ártalmatlanítják. Hazánkban több veszélyes hulladékégető is rendelkezik a halonok elégetésére vonatkozó engedéllyel, illetve arra alkalmas technológiával. A zöldtárca 2004-ben további 130 millió forintot irányzott elő a halon további tárolására és hamarosan elinduló ártalmatlanítására.
