Románia lehet majd az Európai Unión belül a biotechnológiai vállalatok és a környezetvédők legélesebb összecsapásainak helyszíne, miután ez az egyetlen európai ország, ahol törvényesen termeszthetők genetikailag mesterségesen módosított szerkezetű növények – jelentette legfrissebb számában a European Voice című brüsszeli hetilap.
Az országban ez eleve nehezebbé válhat 2007 legelejére várt uniós csatlakozása után, miután az EU-ban még igen komoly az ellenállás a módosított növények termesztése, de még forgalmazása iránt is. Egy kormányszóvivő mindazonáltal a lap szerint már értésre adta, hogy Bukarestnek “nincs szándékában a trójai faló szerepét játszani a génmódosított növények unióba jutásában”. Az EU tavaly feloldotta az újabb fajták termesztésére és forgalmazására hat éve érvényben lévő tilalmat, miután hatályba lépett a génmódosított szervezetek (GMO-k) nyomon követhetőségét és a belőlük készített termékek egyértelmű címkézését szabályozó közösségi irányelv, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztók pontos információk birtokában maguk dönthessék el, megvásárolják-e az ilyen termékeket.
Brüsszel augusztusban egy génmódosított amerikai repcemagféleség bevitelét engedélyezte, de hangoztatta, hogy a döntés nem jelent veszélyt az uniós környezetre, ráadásul nincs szó termesztési, csupán forgalmazási engedélyről, és a mag emberi fogyasztásra nem, csak takarmányozási célra alkalmazható. Az unióban mind ez ideig csupán 16 GMO termesztését engedélyezték, és csupán néhány termék esetében van folyamatban a jóváhagyási eljárás. Közülük különös vitát váltott ki a BT-11 jelű, génkezelt csemegekukorica, illetve az amerikai Monsanto biotechnológiai vállalat Mon 810-es módosított kukoricaféléből fejlesztett kukoricamagvai, amelyeknek az Európai Bizottság sok tagország szerint elhamarkodottan engedélyezte európai forgalomba hozatalát. A Mon 810-es veszélyeiről tavasszal Darvas Béla magyar egyetemi tanár, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének vezető munkatársa tartott előadást Brüsszelben, ismertetve, hogy vizsgálataik során megállapították: a fajta esetleges magyarországi termesztése többféle veszéllyel járna. Egyfelől veszélyeztetné a biotermesztést, hiszen a szomszédos parcellákban génfertőzés jöhet létre. Az említett fajta emellett termesztési területén 1500-2000-szer annyi, baktériumok által termelt méreganyagot bocsátana ki, mint ami egyetlen, a növényvédelemben engedélyezett biológiai védekezésre alkalmas készítmény kezelésével kijutna a természetbe. Veszélyeztetne a kukoricafajta több védett lepkefajt is.
Darvas Béla akkor azt is megemlítette, nehéz közös döntést hozni egy ökológiailag oly sokféle régióban, mint az EU. Az új tagországokkal tavaly az unióhoz új ökológiai régiók is csatlakoztak, amelyekre nem terjedtek ki a korábbi uniós kockázatelemzések – tette hozzá. A European Voice szerint Románia esetében a GMO-növények termesztésének ellenőrzésével kapcsolatban is kételyek merültek fel, különösen miután szeptemberben egy be nem jelentett kísérleti telepet találtak a temesvári egyetem egyik kutatóintézetének földjén. A telepen olyan génekkel módosított krumplival kísérleteztek, amely ellenállóvá teszi e növényt egyebek között legveszélyesebb kártevőjével, a burgonyabogárral szemben. Jelenleg egyedül módosított szójabab termesztése folyik törvényesen Romániában: a 140 ezer hektárnyi összes szójának a felét jegyezték be módosítottként, de a Monsanto egy korábbi helyi képviselője szerint ennél jóval nagyobb a módosított rész aránya, mivel a módosításban érdekelt külföldi cégek anyagi ösztönzőkkel ezek részesedésének növelésére késztetik a termelőket. A termelés egytizedét, mintegy 30 ezer tonnát Románia külföldre visz – egy kicsiny mennyiség a European Voice szerint Magyarországra is jut.
A csatlakozási tárgyalások idején Románia és az EU már megállapodott abban, hogy ha a csatlakozásig az EU nem engedélyezi a módosított növények termesztését, az ország felhagy ezzel a gyakorlattal. Bukarest mindazonáltal tovább kíván tárgyalni arról, hogy a szója esetében folytathassa a termelést – jelezte egy agrárminisztériumi illetékes. Az Európai Bizottság illetékese szerint a termesztést abba kell hagyni, ha uniós engedély nem születik.
