A WWF Magyarország hód-visszatelepítési programja keretében tegnap a Közép-Tisza térségébe 26 eurázsiai hód (Castor fiber) érkezett Németországból. A családokban és párokban érkezett állatokat 7 helyszínen engedték szabadon. Az előző években hazánkba hozott mintegy 200 egyed már otthonosan berendezkedett és szaporodni kezdtek.
Amíg az utolsó hódot is el nem pusztították, azaz 1854-ig, gyakorta találkozhattak a korabeli természetjárók az ártéri erdőkben Európa legnagyobb rágcsálójának rágásnyomaival. Túlzott mértékű vadászata és élőhelye megfogyatkozása miatt több mint egy évszázadra eltűnt hazánk élővilágából. Vadászták prémjéért, pézsmájáért, húsáért, utóbbi böjt idején is fogyasztható volt, mivel tévesen halnak minősítették. Egykori jelenlétüket földrajzi nevek is őrzik, mint Hódos Tó, Nagy-hódos vagy Hódmezővásárhely.
hód kifutóA visszatelepítési program indulása, 1996-óta a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Felső-Tisza és a Közép-Tisza vidékén (EU természetvédelmi LIFE projekt mintaterületein) és Gemencen talált otthonra már csaknem 200 Németországból származó hód. Kiengedés előtt az állatokba egy apró chipet ültetnek a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai, így a későbbiekben, ha elhullott állatot találnak vagy befognak egyet, azonosítható lesz, a WWF telepítéséből származik-e, illetve pontosan hol és mikor engedték szabadon. „A telepítés helyszíneit az illetékes nemzeti park szakembereivel határozzuk meg. Megvizsgáljuk, hol találnak elegendő táplálékot, megfelelően magas partfalat kotorék készítéséhez. Fontos szempont a vízmélység és a vízszintingadozás is, hiszen a hódvár bejáratának mindig a víz alatt kell maradnia.” – nyilatkozta Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója. A WWF Magyarország a visszatelepített hódok mozgását szakértők bevonásával folyamatosan nyomon követi és az összegyűjtött adatokat értékeli. Jelenleg körülbelül 500 hód él hazánkban, de ez a létszám nemcsak a hazai telepítéseknek köszönhető, hanem annak is, hogy a környező országokba párhuzamosan telepített állatok egy része átvándorolt hozzánk.
Poroszló Művelődési HázA WWF Magyarország 2005. október 25- én a Közép-Tisza vidékén telepített hódokat. A népes érdeklődő csapatot a poroszlói művelődési házban Bornemissza János, Poroszló polgármestere köszöntötte. Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója ismertette a szervezet programját, majd Sándor István, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója mesélt a hódok életéről a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Ezt követően Szabó Lajos, a Magyar Turizmus Rt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda projektmenedzsere mutatta be a Tisza-tavat. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főállatorvosa a hódokba ültetett chipekről tartott ismertetőt. Végezetül Reiter László, az OBI Magyarország igazgatója mesélt cége és a WWF Magyarország közel egy évtizedes együttműködéséről.
hódtotó nyertes díjkiosztóA hód-visszatelepítés mellett a WWF és az OBI együttműködésében minden évben országos hódismereti órák keretében a hódok életmódjával és a természetben betöltött szerepükkel ismerkedhetnek meg általános iskolai diákok. Az előadások sikerét jelzi, hogy idén szeptemberben és októberben az OBI tizenegy vidéki, valamint dél-budai, Savoya Parki áruházában összesen több mint 1400 kisdiák vett részt az órákon. Az órákon szerzett ismeretek alapján a résztvevők hódtotót tölthettek ki. A helyes válaszokat visszaküldő csaknem 20 iskola között sorsolás útján dőlt el, hogy az idei visszatelepítési akción a miskolci Kaffka Margit Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulói vehettek részt személyesen is.
Sándor István a hódérmévelA WWF Magyarország minden évben ún. hódérmével jutalmaz egy olyan személyt, aki sokat tett hazánkban ezért a fajért. Idén Sándor István, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója kapja, aki nem csak lelkesen segítette az idei telepítést, de érdemeket szerzett már más fajok visszatelepítése terén is. Az ünnepség után a résztvevők sétahajóval átkeltek a „Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény”-hez, ahol a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársain chipeket ültettek a hódokba. Miután mindenki közelről is láthatta Európa legnagyobb rágcsálóit, az állatokat szabadon engedték. A tanösvény induló pontján ezután felavatták a Hódító hódok tájékoztató táblát. A mintegy másfél km.-es „Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvényt” szakvezetéssel ismerték meg a látogatók.
Mit kell tudni a hódról?
még fogságbanAz eurázsiai hód (Castor fiber) valaha egész földrészünk folyó menti ligeterdeit benépesítette, ám a kíméletlen vadászat és élőhelyeinek megfogyatkozása miatt Európa legnagyobb részéről kipusztult. Mindössze néhány kisebb, elszigetelt, egymástól távol eső állomány maradt fenn. Magyarországon a XIX. század közepén figyelték meg az utolsó példányokat, azután több mint egy évszázadra eltűnt hazánk faunájából. A hód legfőbb jellegzetessége a hatalmas fák kidöntésére is alkalmas narancssárga metszőfoga. Másik egyedülálló különlegessége lapos, pikkelyes farka, melyet úszáskor kormánylapátként használ, illetve ha megtámadják, ellenségei elriasztása céljából nagyokat csap vele a vízre. A szárazföldön esetlenül mozog, a vizet csak rövid időre és kis távolságra hagyja el. Éjszakai állat, így ritkán kerül szem elé, jelenlétéről főleg nyomai árulkodnak. A hód környezetét kisebb-nagyobb gátak építésével tudatosan alakítja, hogy a megemelt vízszint révén észrevétlen maradjon a ragadozók elől. A gátépítés főként az eurázsiai hód észak-amerikai rokonára, a kanadai hódra jellemző.
Az eurázsiai hód ritkán épít várat, általában a magas partfalba üregeket ás, és azokat használja lakhelyül. A kotorék vagy hódvár bejárata a víz alatt nyílik. A nőstény egy, esetleg két kölyköt hoz világra, melyek két évig a családban maradnak. A hód rágcsáló, a nyári hónapokban elsősorban lágyszárú növényeket fogyaszt, így semmi alapja sincs annak a hiedelemnek, hogy pusztítja a halállományt. Télire víz alatti készleteket gyűjt kotoréka bejáratánál.
További információ:
Bera Márta, programvezető, WWF Magyarország Tel: (1) 214-5554/118, mobil: (30) 525-6865, e-mail: marta.bera@wwf.hu
TOVÁBBI KÉPEK AZ ESEMÉNYRŐL SAJTÓSZOBÁNKBAN:
Hód- visszatelepítés a Tisza tavon 1
Hód- visszatelepítés a Tisza tavon 2
