A közszolgáltatások liberalizálásáról (is) szóló GATS egyezmény hatásaira és lehetséges veszélyeire hívták fel a figyelmet pénteken a Védegylet által szervezett sajtóbeszélgetésen.
A GATS (Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről) egy olyan- a WTO keretein belül működő – egyezmény, amely nemzetközi keretet nyújt a szolgáltatások (beleértve a közszolgáltatásokat is) privatizációjához. Ez azt jelenti, hogy a közszolgáltatásokat (pl. vasút, ivóvízszolgáltatás, oktatás) magánvállalatok pusztán piaci alapon működtetnék, előtérbe helyezve a profitot és a versenyt, háttérbe szorítva viszont a lakosság igényeit és érdekeit.
Ennek társadalmi, környezeti kockázatairól beszélt Boda Zsolt politológus, Scheiring Gábor közgazdász, Szombati Kristóf, a Védegylet munkatársa, illetve Heiszler Vilmos történész.
Scheiring Gábor elmondta, hogy több példa is létezik arra, hogy az egyes közszolgáltatások liberalizálása milyen káros következményekkel jár. Említette Dél- Afrikát, ahol 1998- ban több város is eladta vízrendszerét. A vízdíjak ezután megemelkedtek olyan mértékben, hogy sok lakos nem bírta azt kifizetni, így a szükséges ívóvízmennyiséget a környék folyóiból és tavaiból szerezték be. Ez súlyos kolerajárványhoz vezetett, ami 250 ezer ember megfertőződését eredményezte.
Magyarország is aláírta az egyezményt 1995- ben, így lehetővé vált, hogy hazánkban is privatizálhatóak legyenek a közszolgáltatás bizonyos területei (közlekedés, oktatás és egészségügy).
A közgazdász hangsúlyozta, hogy a fenti szektorok, de ezeken kívül a természetvédelmi értékek magánosítása is veszélyeket rejt magában, mivel az egyezmény a vállalások visszavonását csak három év elteltével teszi lehetővé, ekkor is csak megfelelő értékű kompenzáció (egy egyenlő értékű szektor megnyitása) esetén. Például, ha a Budapest ivóvízkészlete fölötti rendelkezés kikerülne az önkormányzat hatásköréből, és a megnövekedett vízkivétel miatt a vízkészletek rohamosan csökkennének, a GATS értelmében semmilyen szabályozást és intézkedést nem hozhatna az ország annak érdekében, hogy ne apadjanak ki a vízkészletek. Látható, hogy ennek következtében sérül az állami önrendelkezés, az önkormányzatok szerepe pedig le értékelődik.
A beszélgetésen részt vett Ivád település polgármestere is. Ez a község az első Magyarországon , amely belépett a „GATS mentes zónába”. Ennek a mozgalomnak csaknem 400 önkormányzat tagja a világon, köztük például Párizs, Bécs és Torontó. Ezek a városok tiltakoznak az ellen, hogy a GATS hatálya alá rendeljék a közszolgáltatásokat, és nem fogadják el azt, hogy az egész társadalmat érintő kérdéseket a közvélemény tájékoztatása nélkül akarják rendezni. Követelik, hogy a helyi és regionális szinteket is vonják be a tárgyalásokba. Ez utóbbit Ivády Gábor, az első magyar, GATS mentes zónába tartozó település polgármestere külön hangsúlyozta, mivel véleménye szerint Magyarországon napjainkban az önkormányzatokat egyre több esetben hagyják ki a fontos döntésekből (példaként említette a kisposták megszüntetését a helyi önkormányzatok megkérdezése nélkül).
A GATS- al kapcsolatos tárgyalások jelenleg is folynak. Kötelező erejű döntések még nem születtek, így lehetőség van arra, hogy az önkormányzatok, civil szervezetek és szakszervezetek összefogjanak és a közvélemény segítségével kikényszerítsék azt, hogy az eddigi tárgyalások eredményeit nyilvánosságra hozzák (Magyarországon még a 95- ös vállalásokat sem közölték a nyilvánosság előtt).
A célkitűzések között szerepel az is, hogy széleskörű társadalmi vitát kezdeményezzenek a témával kapcsolatban. A politikusoknak látniuk kell tetteik, döntéseik következményeit.
Így lehetséges csak az, hogy olyan intézkedések szülessenek, amelyek nem csak a multinacionális cégek, hanem a lakosság érdekeit is szolgálják majd a jövőben.
Bővebb információ: www.vedegylet.hu
