Több mint 12 ezer hektárnyi lucfenyővel borított erdőterületet veszélyeztet szuvasodás a Nyugat-Dunántúli régióban, eddig már elpusztult a faállomány több mint tíz százaléka.
Nagy Imre, az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) Szombathelyi Igazgatóságának vezetője szerint a kártevő ellen hatékonyan védekezni csak a már fertőzött lucfenyvesek kitermelésével és más, ellenállóbb fafajták telepítésével lehet, ennek azonban tetemes költségei vannak. “Az erdőgazdálkodókat sújtó többletköltség az idén eléri a kétszázmillió forintot” – mondta Nagy Imre.
A lucfenyvesek 60%-a természetvédelmi oltalom alatt álló, a turisták által gyakran látogatott területeken, a Soproni- és Kőszegi-hegységben, az Alpokalján, az Őrségben és a vasi és zalai dombvidéken vannak. “A turisták a tarvágások lehangoló látványával találkoznak, de azok okát nem ismerik, ezért fordultunk a nyilvánossághoz” – hangoztatta a szakember. A legsúlyosabb a helyzet a szakemberek szerint Vas megyében, ahol egy felmérés 250 ezer köbméternyi faanyagot kell kitermelni, elpusztult az állomány 12 százaléka. Nagy Imre elmondta: a 3.400 hektárnyi érintett erdőterület a Szombathelyi Erdészeti Rt, 2.450 hektárnyi pedig magán, illetve közösségi erdőtulajdonosok birtokában van.
A vonatkozó törvények értelmében az erdőgazdálkodóknak és tulajdonosoknak közösen kell fellépniük a védekezés érdekében; az erdészeti szolgálat felszólításának nyomán eddig 46 erdőgazdálkodó nyújtott be tervet a 18 ezer köbméternyi elpusztult erdő kitermelésére és újratelepítésére, a kitermelt faanyag azonban csak alacsony áron, leginkább tűzifának értékesíthető. “Sajnos, kezeletlen, rendezetlen gazdálkodású erdőterületek is vannak, ahol a helyrajzi számok alapján 51 tulajdonost szólítottunk fel a kárfelszámolás megkezdésére, ám tapasztalatunk szerint sok tulajdonos nem is tudja, hogy erdője veszélyeztetett, illetve, hogy milyen kötelezettségei vannak” – jegyezte meg.
Az ÁESZ mindenképp elvégezi a károsodott erdőterületek felszámolását, ennek költségeit azonban utólag a tulajdonosokra hárítja. Szép Tibor, a Szombathelyi Erdészeti Rt. vezérigazgató-helyettese a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a lucfenyő nem őshonos hazánkban, csak az I. világháborút megelőzően kezdték el telepíteni. “Nem szabad elhallgatni, hogy elsősorban gazdasági megfontolásokból terjedt el, hiszen gyorsan növő fajtáról van szó” – közölte. Szép Tibor szerint az új telepítéseknél a jövőben a lucfenyő helyett inkább más fajtákat kell előnyben részesíteni. “Szeretnénk a még meglévő fenyveseinket megmenteni, de ha ez a károsodás továbbra is így halad előre, ez meghaladhatja az erőnket; a szaktárca hatékony segítségére, többlettámogatásra is szükségünk van” – mondta.
