A Szegedi Vadasparkban 35 millió forintos költséggel karantént alakítottak ki, ahol a többiektől elkülönítetten kezelhetik az állatkertbe bekerülő sérült, beteg állatokat.
A karantént nem a madárinfluenza-fenyegetettség miatt hozták létre: az elkülönítéssel az állományt mindenféle fertőzéstől igyekeznek megóvni. Erre a célra egy kétszintes épületet alakítottak ki: a három és fél méter magas fallal elválasztott karanténban helyezik el ezentúl azokat a külső helyszínről bekerülő állatokat, amelyek gyógykezelésre szorulnak, vagy fennáll náluk a fertőzés veszélye.
A természetvédelmi mentőközpontként is működő vadasparkban évente több száz állat gyógykezelését végzik. A régióban megsérült vadállatok jelentős része eddig is Szegedre került, ám nagy gondot okozott az elhelyezésük, mivel javarészt itt kapnak helyet a román és szerb határon a csempészektől lefoglalt madarak és hüllők éppúgy, mint a lakosság által beszállított sérült állatok.
Veprik Róbert igazgatóhelyettes elmondta: elgázolt vagy más módon megsérült emlős állatokat éppúgy gondoznak, mint áramütést túlélt vagy rágcsálóirtást végző gazdák által gondatlanságból megmérgezett madarakat. Gyakran előfordul, hogy gyerekek visznek be a vadasparkba fészkükből kipottyant verebeket, fiatal galambokat. A közelmúltban egy nyugdíjas házaspár egy fokozottan védett cigányrécével állított be, a napokban pedig a Körös-Maros Nemzeti Park természetőrei egy törött szárnyú feketególyát bíztak a gondozókra. A cél minden esetben az, hogy a befogott állatokat a lehető legrövidebb időn belül szabadon engedjék – ha ezt állapotuk nem teszi lehetővé, gyógyulásuk után igyekeznek számukra a vadasparkban helyet biztosítani.
