Hetven magyarországi civil szervezet Miklós László szlovák környezetvédelmi miniszterhez írt levélben kérte a Körmöcbányára tervezett cianidos technológiájú aranybánya beruházás megakadályozását. Szlovák civil szervezetek a cianid kioldásos technológia teljes szlovákiai betiltását követelik.
Hat évvel ezelőtt, 2000 januárjában az Aurul cég nagybányai ércfeldolgozó üzemének gátja átszakadt, és százezer köbméter cianid-tartalmú zagy jutott a Zazar folyón keresztül a Szamosba, majd a Tiszába, jelentős ökológiai és gazdasági károkat – többek között 1200 tonna hal pusztulását – okozva. Nem sokkal később 2000 márciusában a borsabányai gátszakadás következtében nehézfém-szennyezés érte Tiszát.
Ezek után az ENSZ és az Európai Unió szakértői csoportjai több tucat potenciális veszélyforrást térképeztek fel a Kárpát-medencében, a Tisza vízgyűjtőjén. Ezek közül a mai napig egyetlen egyet sem számoltak fel, sőt, egy kanadai cég Verespatakon újabb, hatalmas külszíni fejtésű bányát tervez, szintén cianid-kioldásos technológiával – fejtette ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programvezetője.
Újabban egy másik kanadai cég, a Tournigan Gold a szlovákiai Körmöcbányán tervezi egy cianid-kioldásos technológiájú, külszíni fejtésű aranybánya megnyitását. A beruházás önmagában is komoly természeti károkat okozna, ezen felül viszont egy esetleges folyószennyezés a Garam folyón keresztül a Dunába is eljuthat, akár a hat évvel ezelőtti nagybányai ciánszennyezéssel meghaladó károkat okozva. Ezért hetven magyar civil szervezet levélben kérte Miklós László szlovák környezetvédelmi minisztert, tegyen meg mindent a beruházás megakadályozásáért és adja meg a lehetőséget a magyarországi polgároknak és társadalmi szervezeteknek a beruházás engedélyezési folyamatában való érdemi részvételre – jelentette ki Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke.
Körmöcbánya: nem kérünk újabb ciánszennyezést! nyílt levél
Jóllehet, a beruházó cég az előzetes környezeti hatástanulmányban azt állítja, hogy mivel a tervezett bánya Szlovákia közepén helyezkedne el, emiatt nem várható határokon átterjedő környezeti hatás, a helyzet sajnos ennek pont az ellenkezője – tette hozzá Fidrich Róbert. A bánya mindössze 130 kilométerre lenne a magyar határtól. Ha a zagytározóban elhelyezni tervezett 16 millió tonna cianid tartalmú zagy mindössze egy százaléka szabadul ki, az a nagybányai szennyezéshez hasonló mértékű károkat okozhat. Baleset esetén a Garam folyón keresztül a zagy a Dunába is eljuthat, amely Budapest és környékének vízbázisát is fenyegetheti, ahol 4 millió ember él.
Farkas István elmondta, hogy az ügyben szorosan együttdolgoznak a szlovákiai környezetvédőkkel, különösképpen testvérszervezetükkel a Föld Barátai Szlovákiával. Csehország példáját követve a körmöcbányai önkormányzat és a szlovák környezetvédő szervezetek kezdeményezik, hogy országuk is teljesen tiltsa be a cianid kioldásos technológia alkalmazását a bányászatban.
További információ:
Benedikt Ildikó, kommunikációs programvezető, MTVSZ, tel: 216-7297,
mobil: (30)223-0137
Fidrich Róbert, programvezető, MTVSZ, tel: 216-7297, mobil: (20)378-6683
Farkas István, ügyvezető elnök, MTVSZ, tel: 216-7297, mobil: (20)444-9779
Háttér
A körmöcbányai beruházás kanadai tulajdonosa, a Tournigan Gold – akárcsak a verespataki beruházás tulajdonosa, a Gabriel Resources – egy aranybányászati tapasztalattal nem rendelkező cég („junior mining company”). Mindez egy ilyen veszélyes technológiát alkalmazó beruházásnál komoly kockázatot von maga után.
Körmöcbánya mindössze 130 km-re van a magyar határtól. Az előzetes környezeti hatásvizsgálathoz benyújtott dokumentáció szerint a cianid kioldásos technológiát alkalmazó, külszíni fejtésű bánya zagytározójában (amelynek pontos helyszíne, részletes tervei még ismeretlenek), 16 millió tonna cianid tartalmú zagyot terveznek elhelyezni a bánya tíz évre tervezett élettartama alatt. Összehasonlításul: a 2000. januári nagybányai ciánszennyezés során, 100 ezer köbméter zagy ömlött ki, több mint 1240 tonna hal pusztulását okozva. Amennyiben egy baleset következtében a körmöcbányára tervezett zagytározó tartalmának egy százaléka kiszabadul, a nagybányaihoz hasonló mértékű károkat okozhat. Baleset esetén a Garam folyón keresztülő a zagy a Dunába is eljuthat, amely Budapest és környékének vízbázisát is fenyegetheti, akár 3-4 millió embert veszélyeztetve.
A Körmöcbánya határába tervezett beruházás ellen szlovákiában számos civil szervezet tiltakozik, sőt a város önkormányzata is ellenzi a beruházást. Körmöcbánya tavaly szeptemberben 3 milló euró támogatást kapott az Európai Uniótól turizmus fejlesztésre. A tervezett külszíni fejtésű bánya veszélyeztetné a város történelmi épületeit, és teljesen átalakítaná a tájat. Mindez teljesen tönkretenné a turizmus fejlesztésére fordított erőfeszítéseket.
A nagybányai ciánszennyezés után 2000-ben Csehország betiltotta a fémfeldolgozásban a cianidos technológia használatát. A múlt héten Körmöcbánya városi tanácsa Miklós László szlovák környezetvédelmi miniszterhez írt levélben kezdeményezte, hogy Szlovákia is tiltsa be a cianidos technológia alkalmazását.
Kapcsolódó anyagok:
