Hétfőn kezdődött az UNESCO-nál a bioszféra rezervátumok hete. Ez az alkalom annak az eseménysorozatnak a része, melynek során minden héten egy-egy, az UNESCO küldetéséhez közeli tevékenység aktuális helyzetét elemzik. Ennek keretében február 13-17. között a bioszféra rezervátumok témája van a figyelem középpontjában.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO az 1970-es években indította útjára a “Man and Biosphere”, azaz az “Ember és Bioszféra” nevű programját. Az angol kifejezés rövidítése alapján MAB programként ismert kezdeményezés célja, hogy a természeti erőforrások felhasználása a fenntartható fejlődés biztosítása és a természeti értékek megőrzése mellett valósuljon meg. Az évszázados tapasztalatokra és ismeretekre épülő tájhasználatnak az oktatás és a kutatás felügyelete alatt kell kielégítenie a bioszféra rezervátumok egyik alapvető követelményét: a biológiai sokféleség megőrzését.
A párizsi székhelyű szervezet legújabb ajánlása szerint a bioszféra rezervátumoknak ezen kívül meg kell teremtenie a környezet- és természetvédelem mindennapi gyakorlatának alapvető feltételeit, és ki kell szolgálnia minden ezzel kapcsolatos kezdeményezést. A magterületből, átmeneti zónából és puffer zónából álló területeknek fenn kell tartaniuk az egyensúlyt a kulturális örökség és a természeti örökség védelme között, és előnyben kell részesíteniük minden olyan tevékenységet, mely ebben a szellemben képzeli el az érintett terület jövőjét.
Világszerte ma már közel 500 bioszféra rezervátumot alapítottak. Ezek között vannak Magyarországon a Kiskunsági, az Aggteleki, a Fertő-Hanság és a Hortobágyi Nemzeti Park egyes területei, illetve a Pilis-hegység. Az UNESCO legújabb javaslatai nagy hangsúlyt helyeznek a határon átnyúló bioszféra rezervátumok létrehozására. A következő tervezett magyarországi bioszféra rezervátum éppen ilyen területet érint a Duna, a Dráva és a Mura folyók mentén.
A WWF Magyarország és partnereinek célja, hogy déli szomszédainkkal együttműködve a valós funkciókat megvalósító, határon átnyúló védett terület jöjjön létre. Az alig egy évtizede még közvetlenül háborús konfliktus közelében lévő határ menti térség így része lehet a Vasfüggöny leomlása után a Finnország északi részétől a Balkán-félszigetig húzódó védett területek láncolatából álló Zöld Folyosónak.
További információ:
Gruber Tamás, projektvezető, WWF Magyarország, tel.: (1) 214-5554/230
