Az Európai Unió tegnaptól már Magyarországon is működő emisszió-kereskedelmi rendszerében (ETS) az idén a belföldi cégek várhatóan a kiosztott kvóták legfeljebb 5 százalékával üzletelnek majd – mondta Szabó Gergely, a Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Kft. elemzője
A szakértő beszámolt arról, hogy a kvótabiznisz elindulásával a magyar állam az éghajlatvédelmi rendszerben résztvevő 229 magyarországi létesítmény üzemeltetőinek 60,26 millió szén-dioxid kibocsátási egységet utal át egy speciális számlára. A cégek az összesen mintegy 435 milliárd forint értékű kibocsátási egységekből többlet esetén kvótafeleslegük erejéig eladhatnak, vagy hiány esetén vásárolhatnak.
Az egyes üzemeltetőknek április 30-ig kell elszámolniuk a tavalyi kibocsátásuknak megfelelő kvótamennyiséggel. A rendszer egy éves késése után a vállalatok nem egy évre kapnak szén-dioxid egységeket szennyezési jogosultságuk arányában, hanem rendhagyó módon kettőre, hiszen a tavalyit is visszamenőleg most utalja számukra az állam.
A “szén-dioxid-hiányban” lévő üzemeltetők ezért egyelőre nem feltétlenül érzik majd a megfelelés költségét, mivel a 2006-os egységeiket felhasználhatják a 2005-ös teljesítéshez – mutatott rá Szabó Gergely. A szakértő megjegyezte: azok az üzemeltetők, amelyek nem utalják át időben az előző évi kibocsátásnak megfelelő mennyiségű egységet, tonnánként 40 euró bírság megfizetésére kényszerülnek. A bírságon kívül a szankció része, hogy a cégek a kvótaadósságot a következő évre továbbviszik.
Utalt arra, hogy határidős üzleteket már eddig is lehetett kötni Magyarországon szén-dioxidra. Becslése szerint pár százezer kibocsátási egység cserélhetett eddig gazdát, az azonnali kereskedés tegnapi megindulásával viszont várhatóan már ennek többszörösével üzletelhetnek a magyarországi létesítmények.
Szabó Gergely szerint azért nem várható jelentősebb kvótaforgalom, mint a kiosztott egységek 5 százaléka, mert azok döntő részére a cégek saját maguk tartanak igényt szén-dioxid kibocsátásuk “fedezésére”.
Az adás-vételre szánt egységek sorsa az interneten elérhető, Európa-szerte egységes forgalmi jegyzéken követhető nyomon. A kvótákhoz a cégek meghatalmazott képviselői egy speciális számítógépes szoftveren keresztül, külön azonosítóval és jelszóval férhetnek hozzá. Az üzleteket az eladók és a vevők közvetlenül is lebonyolíthatják, ám a szén-dioxid kibocsátási jogok zöme tőzsdén és brókereken keresztül talál gazdára. Szabó Gergely kifejtette, hogy az EU 25 tagállama, a két tagjelölt ország és Norvégia hat tőzsdén kereskedik kibocsátási egységekkel. Az oslói központú Nordpool, a párizsi központú Powernext, a német EEX és az osztrák EXAA áramtőzsdék, a londoni ECX és a Climex tőzsdeszövetség viszont kizárólag szén-dioxiddal foglalkozik.
A magyarországi, illetve más közép-kelet-európai országok cégei a Climexen belül a főként eladókat felsorakoztató euets.com-on kapcsolódhatnak majd be legegyszerűbben az emisszió-kereskedelembe. Ez a kereskedelmi platform a mediterrán térség Sendeco2 és a Newvalues nevű tőzsdéivel működik együtt. A tőzsdeszövetségnél kötött üzletek elszámolását az amszterdami APX áramtőzsde végzi.
A klímaváltozásért felelős széndioxid-kibocsátás korlátozását célzó rendszerben a kvóták döntő részét a 20 megawattnál nagyobb kapacitású tüzelőberendezések, illetve az olajfinomítók, a vaskohászat, az acéltermelés és a cementgyártás kapja. A rendszerben uniós szinten mintegy 12 ezer cég vesz részt.
