Az atomipart csak veszélytelen technológiákkal szabad fejleszteni a jelen és jövő nemzedékek élete és egészsége védelmében – intettek orosz tudósok a csernobili katasztrófa 20. évfordulója előtt.
A szovjet időkben a fő cél a haza atompajzsának létrehozása volt, s a mellékcél a kifejlesztett technológia békés alkalmazása – emlékeztettek Az ismeretlen Csernobil című kötet szerzői, rámutatva, hogy a XXI. században csak egy prioritás létezhet: a nukleáris technológiák biztonsága, ami azt jelenti, hogy a világot meg kell szabadítani a veszélyes sugárzástól és az atombalesetektől. Ehhez olyan technológiák kellenek, amelyek nem termelnek nukleáris hulladékot és nem hordozzák magukban a bombakészítés lehetőségét – mondta a kötet egyik szerzője, Anatolij Nazarov professzor.
Nazarov elutasította a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tavalyi bagatellizáló jelentését, amely szerint eddig alig ötven haláleset köthető biztosan Csernobilhoz, s a hatszázezer “likvidáló” közül – ahogy a baleset következményeinek leküzdésére 1986 és 1990 között mozgósított munkásokat nevezik – végül várhatóan négyezren halnak meg sugárzásból eredő leukémiában vagy más rákos betegségben. A szerencsétlenség után 330 ezer embert telepítettek ki az ukrajnai erőmű térségéből, de ötmillióan maradtak jócskán fertőzött régiókban.
A katasztrófa egészségi kihatásairól (egy hatszázezres nyilvántartás alapján) végzett sokéves vizsgálat súlyos romlást mutatott ki a megfigyelt likvidálóknál és akkori gyermekeknél – jelezte Nazarov, aki a rákos megbetegedések szaporodásáról számolt be, s csernobili szindrómaként kiemelte, hogy egy páciens egyszerre több betegségben szenved.
Az adatok egyértelműen igazolták, hogy egyetlen esetben sem volt javulás, s a vérkeringési szervek minden esetben károsodtak – állapította meg a tudós, kitérve a sugárzásnak kitett lakosok félelmeire, lelki sérüléseire, idegzavaraira, 10-15 évvel gyorsabb öregedésére. Nazarov rámutatott a viszonylag alacsony szintű sugárzás ártalmaira, különösen, ha nagyobb embertömeg betegszik meg, sérül lelkileg, esik ki a normális életből, alkotó tevékenységből. Az alacsony dózis veszélyessége Magyarországon is fontos lehet, főleg az atomerőmű közelében lakók, nukleáris fűtőanyaggal dolgozók számára – jegyezte meg.
Fiatal kutatók, akik a csernobili szerencsétlenség évében vagy utána született gyerekeket vizsgáltak (a Brjanszki és a Tambovi területen), a lányoknál túl korai nemi érést tapasztaltak, a fiúknál viszont túl későit, sőt potenciájuk elvesztését vagy gyengeségét – tette hozzá Nazarov.
Kapcsolódó anyagok:
