Az Európai Unió többi tagállamához hasonlóan valószínűleg Magyarország is túlbecsülte emisszió-kvótáját, és a kibocsátási adatok rövid időn belül esedékes közlésekor a vártnál kisebb mennyiségű légkörbe juttatott szén-dioxidról számol be Brüsszelnek.
Szabó Gergely, a Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Kft. elemzője az MTI-nek elmondta: a klímavédelmi kvótakereskedelmet döntően befolyásolják a május 15-én nyilvánosságra kerülő, tagországi kibocsátási statisztikák. Ekkor lehet meggyőződni arról, hogy mekkora a tényleges kereslet a szén-dioxidra a piacon – tette hozzá.
A szakértő beszámolt arról, hogy a rendszer beindulása előtt a hatóságok auditált kibocsátási adatok hiányában az érintett cégek önbevallására hagyatkoztak a kvóták meghatározáskor. Márpedig Európa-szerte a cégek jövőbeni kvótahiánytól tartva igyekeztek saját maguk számára a lehető legmagasabb kvótamennyiséget elfogadtatni a hatóságokkal – magyarázta Szabó Gergely. Ezt a logikát támasztják alá azok az “önszorgalomból” előre nyilvánosságra hozott adatok, amelyek hat tagállam közölt a múlt hónap végén a 2005. évi kibocsátásáról. Csehország, Észtország, Hollandia, Franciaország, Svédország és Spanyolország az elemzők által várt kvótadeficit helyett mind többletről számolt be.
A szakértő Hollandia példáját említette, ahol a kiosztott kvótákhoz képest tavaly 8 százalékkal volt alacsonyabb a tényleges kibocsátás, pedig az elemzők 3 százalékos túllépést jeleztek előre. Csak a hat ország összes kvótatöbblete 33 millió tonnát tesz ki, szemben a 25 tagállamra várt 7-10 millió tonnás hiánnyal – közölte Szabó Gergely.
Rámutatott, hogy a fejlemények hatására a szén-dioxid árfolyama a szén-dioxid tőzsdén egy hét alatt a harmadára esett, csak csütörtökön 9 eurót csökkent. Amíg egy tonna ára április 24-én még 30,6 eurót tett ki, addig május elsején már csak 10,9 euró volt. A zuhanást követően pozitív korrekció tapasztalható a piacon, jelenleg 14,50 euróba kerül egy kvóta. Az elemző megjegyezte, hogy a hektikus árfolyammozgás miatt az EU jelezte a tagállamoknak, hogy több ország már ne hozzon nyilvánosságra kibocsátási adatokat a határidőig. Szerinte a beszámolójukkal még adós tagállamok a már közöltekkel azonos irányba mutató adatsorokat tesznek közzé május 15-én.
Kelemen Ágnes, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tanácsosa az MTI-nek megerősítette, hogy az EU kérésének megfelelően az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség is május 15-én közli az EU-val a kibocsátási adatokat a vállalatok hitelesített jelentései alapján. Magyarország az évi 2.100 millió tonnás uniós össz-kvótamennyiségből 31 millió tonnával részesedik. Az elemzők korábban csekély kvótahiányt prognosztizáltak a rendszerben résztvevő 220 magyarországi létesítmény számára.
Szabó Gergely értékelése szerint a rendszer kidolgozóinak le kell vonniuk a következtetéseket a várt és a valós adatok eltérése miatt, és az első év tapasztalatait fel kell használni a következő, 2008-tól kezdődő kereskedési periódus szabályainak meghatározásakor. Annyi már biztos, hogy a cégek számára a 2005-2007-es periódusban nemigen várható kibocsátás-csökkentési kényszer.
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi “kísérleti szakasz” hosszú távú környezetvédelmi hatásait nem szabad lebecsülni. A vállalatok immáron nyomon követik kibocsátásukat, a csökkentés értékké vált, továbbá megszületett egy hatékony keretrendszer a kibocsátás csökkentésére. A most megismert adatok jó tapasztalatként szolgálnak minden tagállam és így a magyar hatóságoknak is, hogy az emissziókereskedelem 2008-2012-ig tartó második szakaszára a valós helyzetet jobban tükröző kiosztási tervet dolgozzanak ki. Ennek a dokumentumnak a beadási határideje június 30. – közölte Kelemen Ágnes.
Szabó Gergely kitért arra, hogy az árfolyamok addigi alakulását még az is befolyásolja, hogy a rendszer bevezetésével még késlekedő országok, közülük is a jelentős kvótahányaddal bíró Lengyelország, mikor osztja ki a kvótákat. A kvótakínálat növekedése ugyancsak árfolyam-csökkenést vetít előre – tette hozzá.
