Magyarország és Szlovákia egyaránt európai uniós tagállam, így a vízkeret irányelv mindkét országot ökológiai vízhasználatra kötelezi. Ha ezt a kötelezettséget mindkét fél betartja, az már önmagában sokat segítene a Szigetköz helyzetén – jelentette ki a helyszínen tett látogatásán Sólyom László.
Szigetköz ügyében hiányzik az egységes koncepció – mondta Sólyom László köztársasági elnök a térségben tett látogatását követően újságíróknak. Az államfő kifejtette: pontos terv kellene, amiben a Szigetköz lakói, a szakértők és a civilek egyaránt megegyeznek. Hozzátette: látogatása során azt tapasztalta, hogy az érintettek az adott körülmények között megpróbálnak összhangot találni az ökológiai, a vízügyi és a gazdasági érdekek között. A köztársasági elnök a szigetközi polgármesterek meghívásának tett eleget. Dunakilitin tájékoztatást kapott a vízpótlást szolgáló intézkedésekről az észak-dunántúli vízügyi hatóság vezetőjétől.
Janák Emil, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetőjének tájékoztatása szerint ilyen jellegű beavatkozások történtek az Öreg-Duna 1992. évi elterelését követően az Öreg-Duna hullámterében, továbbá a Mosoni-Dunában és a mentett oldali térségben.
Kárpáti László, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója közölte: a kényszerből kialakított vízpótló rendszerrel nem oldódott meg minden probléma. Gondot jelent egyebek között a főmeder “erdősülése”, ami árvízveszélyt jelent.
Fűzfa Zoltán, a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány képviseletében a nemzeti park létesítése mellett szállt síkra. Emlékeztetett: 1991-ben országgyűlési határozat született nemzeti park 1995-ig történő létrehozásáról. Az elgondolás szerint a Szigetköz, továbbá Ausztria és az akkori Csehszlovákia határ menti területei alkották volna a háromoldalú nemzeti parkot. A tájékoztatókat követően a köztársasági elnök megtekintette a dunakiliti duzzasztóművet és motorcsónakból a hullámtéri mellékágakat.
A Szigetközben működő társulások vezetői petíciót adtak át az államfőnek, amelyben támogatását kérték a Szigetköz megújításához. Felvették egyebek között, hogy vonják be a térségben élőket a döntéshozatalokba. Az aláírók szerint a szlovák-magyar megegyezés hiányában is van lehetőség a rehabilitáció megvalósítására. A megegyezés hiányára hivatkozva ne akadjanak el a források és ne akadjon el a térségfejlesztés – olvasható a petícióban.
