A támogatási rendszer aránytalanságai és a génmanipulált vetőmagok köztermesztésbe vonása nehezíti a biotermesztők dolgát. Jelenleg az integrált, azaz a szintetikus vegyszerek használatát is megengedő gazdálkodási formát a bionál jobban támogatja a földügyi tárca.
Ráadásul az állami büdzsé hiánya miatt idén már semmilyen új agrár-környezetvédelmi, így biogazdálkodói támogatási szerződést sem kötnek, csak a már meglévőket fizetik ki – nyilatkozta a greenfonak Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Kht. ügyvezetője.
Amióta az integrált termesztést jobban támogatják, a bio még kevésbé vonzó a gazdálkodóknak: több konvencionális termesztő tartja úgy, hogy nem éri meg átváltani biora, mert az átállásnak, a minősítés megszerzésének és a folyamatos ellenőrzésnek a költsége, valamint a körülményesebb, szigorú előírásoknak megfelelő művelés kevésbé kifizetődő. A kedvezőtlen helyzet miatt már több biogazda kényszerült visszatérni a hagyományosra. Míg 2004-ben 132 ezer hektáron folyt a termesztés, tavaly már csak 128 ezer hektárról elégítik ki a hazai és az export igényt. Annak ellenére, hogy az Unióban erőteljesen fejlődik a bioágazat, különféle anyagi ösztönzőkkel segítik a terjedését, a magyar 4/2004-es FVM rendelet támogatási tételei már-már riasztóan hatnak.
A hazai biotermékek és az ökoélelmiszerek népszerűsítésére, a kereslet növelésére tehát most soha nem látott igény van. Világszerte nő a környezettudatos, egészségüket féltő vásárlók száma, akik tisztában vannak a GM-növények fogyasztásának rizikójával, és eltökélten GM-mentesek szeretnének maradni. A fejlett országokban a GMO összetétel jogszabályban előírtan kötelező feltüntetését rendszeresen ellenőrzik, hazánkban még nem kellő az odafigyelés. A génmanipulált vetőmagok importjára vonatkozó moratórium feloldása és a koegzisztencia jogszabálytervezet elfogadása ellehetetlenítheti az ökológiai termesztést. A pollen a rovarok és szél útján ugyanis messzi távolságokra eljuthat. A tervezetben szereplő izolációs távolság (legalább 400 méternek kell lenni a GM és hagyományos kukorica között) még ahhoz is kicsi, hogy a svájci Bioswiss tanúsítás szerint termelő hazai földműves termékét elismerjék és felvásárolják. A svájciaknál ugyanis minimum 1000 méter az előírás. Bár az Unió szigorúnak tartja a magyar géntörvény-módosító tervezetet, a környezetvédő és az agrárpiacunkat féltő szakemberek szerint még mindig elég megengedő, és kis védőtávolságot irányoz elő ahhoz, hogy ne tudja teljesíteni egy biotermesztő például a svájciak feltételeit. A jogszabály másrészt hiányos, mert csak a hagyományos és a GM között számszerűsíti a védőtávolságot, bio-GM kapcsolatot nem részleletez, ráadásul csak a kukoricára tartalmaz előírást, más növényre nem. Ha pedig jelenlegi formájában a parlament elfogadja az együttermesztést, a biogazdák évek múltán nehezen teljesítik azt a feltételt, hogy génmanipuláció mentes maradjon a bio növény, azaz a kimutathatósági határ, 0,1 százalék alatti legyen a GM genetikai állomány.
Az egészséges, szermaradvány-mentes ökotermékek népszerűsítésére Karácsony Ildikó, és férje, Karácsony Imre két éve indított egy országos kampányt a Magyar Biokultúra Szövetséggel közösen. A három napos Ökoportyát immár második alkalommal tartották meg, 103 résztvevővel. A Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, Czeller Gábor, valamint az elnökségi tag Bódi Csaba, a HIPP Kft. vezetője és Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Kht. ügyvezetője, valamint a Nyugat-Dunántúli, Közép-Dunántúli és a Dél-Dunántúli Biokultúra Egyesület vezetői segítették a vendéglátás megszervezését.
A média és az agrárszakma képviselői mellett neves színművészek (Halász Judit, Görbe Nóra, Ivancsics Ilona) is ellátogattak a szigorú menetrend szerint kijelölt állomásokra, a tíz biogazdához. Míg tavaly az Alföld kiemelt termelőit ismerhették meg személyesen a résztvevők, ezúttal Nyugat-Dunántúl tájait barangolták be és az egyes helyszíneken a földeket, az üzemeket, gyártósorokat és az állatokat is közelről tanulmányozhatták, a termékeket kipróbálhatták.
Megszemlélték az 1992-ben alakult lábatlani Piszkei Öko Pékséget, ahol 1996 óta gyártanak teljes kiőrlésű bio gabonából készült kenyereket és süteményeket. Saját malmukban közvetlenül sütés előtt őrlik a búzát, tönkölybúzát, és rozst, így a liszt maradéktalanul megőrzi a benne lévő vitaminokat, ásványi sókat, nyomelemeket.
Láthatták, hogyan készülnek a hanságligeti Hipp Kft. közismert bébiételei. A nagy múltú német cég magyarországi leányvállalatát 1995-ben alapították, szigorúan bio alapanyagokból dolgoznak. Rábcakapin megszemlélték az egyik legnagyobb Hipp-beszállító, a Németh család 90 hektáros szántóföldi kertészetét. A Fertő-Hanság Nemzeti Park őshonos állatfajták tartásáról tartott szemléltető előadást, majd a győrasszonyfai Vitafruct Kft. gyümölcsfeldolgozó üzemét mutatták be, ahol aszeptikus gyümölcsvelőt, instant és rostos gyümölcsport, valamint vákuumszárított gyümölcsöt készítenek.
A hárskúti Agro Kft. az ökológiai növénytermesztés, kecsketenyésztés és tejfeldolgozás mellett a megújuló energiák hasznosításának egyik hazai úttörői. A szentantalfai Dobosi pincészet biomustot és bort állít elő. Hegymagoson a Szászi család szintén bio szőlészetet és borgazdaságot működtet. Czeller Gábor családi gazdaságában, Tamásiban az ökológiai szaporítóanyag termesztés és a kert-, gyümölcskultúra rejtelmeit ismerhették meg az érdeklődők, a portya utolsó állomásaként pedig a sáregresi Aranyponty Halászati Rt. rétimajori központjába látogattak. Az esemény végén a résztvevők átvették az ökonagyköveti oklevelet, amivel fogadalmat tettek arra, hogy a magyar biotermékeket népszerűsítik.
Karácsony Ildikó hozzátette: a tavaly indított kampány sikerének tudható, hogy duplájára nőtt a hazai biofogyasztás. Az első ökoportya előtt még a hazai biotermékek 95 százalékát exportáltuk, ma már 10 százalék marad a magyar boltokban.
A Magyar Biokultúra Szövetség június 14-én újabb ökopiacot nyitott Budapesten. Az ellenőrzött biotermékeket közel 1700 négyzetméteren kínálják a termelők a XI. kerületi Floracoop Virágpiac területén, az M1-M7 autópálya Budaörsi út Egérút által határolt területen. A bejárat a Budaörsi út felől közelíthető meg.
