Járvány vagy betegségmegelőzés céljából leölt állatok esetében Magyarországon az Állategészségügyi Világszövetség (OIE) szabványai, illetve az Európai Unió és hazai rendelkezések a mérvadóak. Állatvédelmi szempontból talán a legfontosabb, hogy az előírások szerint olyan leölési módszereket kell alkalmazni – lehetőleg helyben – melyek humánus módon, azonnali halált eredményeznek.
Ezek a jogszabályok biztosítani hivatottak az állatok megfelelő védelmét és kíméletét minden felesleges stressztől, szenvedéstől. A 2006. Július 4-én feltételezett esemény, miszerint élő baromfik kerültek egy FVM tulajdonában álló fehérje-feldolgozó aprítójába, számos visszaélés feltételezésére adnak okot.
Állatvédelmi szempontból talán a legfontosabb, hogy az előírások szerint olyan leölési módszereket kell alkalmazni – lehetőség szerint helyben – melyek humánus módon, azonnali halált eredményeznek. Kábítás esetében, pedig mindenképpen meg kell győződni arról, hogy a folyamat nem visszafordítható, vagyis az állatok nem nyerhetik vissza tudatukat, miután a kábítókamrából újra a szabad levegőre kerülnek. Nagyon fontos előírás még, hogy az állatokon a kábítás illetve a leölés után további beavatkozások nem engedélyezhetőek (nem rakodhatóak, nem szállíthatóak), amíg megállapításra nem kerül a halál beállta.
Amennyiben a 2006. Július 4-i hír igaznak bizonyul, úgy az állategészségügyi hatóságoknak kötelessége előállítani azokat a személyeket, akik munkájuk során gondatlanságból, vagy hanyagságból állatokat felesleges szenvedésnek tették ki. Dömötör Erika, a Fauna Egyesület munkatársa szerint „Az emberiség kötelessége, hogy a megbetegedett, illetve fertőzésgyanús állat-állományokat humánus bánásmódban részesítse, érző lényként és ne tárgyként kezelje.”
Molnár Mariann, a Eurogroup* nemzetközi állatvédelmi szövetség regionális képviselője szerint „Az OIE szabványai és az Európai Unió jogszabályai annak érdekében jöttek létre, hogy járvány esetén is az állatvédelmi minimális követelmények betartásával biztosítsák az állatok azonnali és humánus leölését.”
Az állatvédők álláspontja szerint, még akkor is állatkínzás történt, ha a leölésre szánt egyedek csak a futószalagra és nem a garatba kerültek, hiszen ennek értelmében a telepen nem megfelelően kábították őket, vagy pedig az állat-tetemek között, a szállítás során tértek magukhoz. Mindkét esetben már a szállítás ténye is bizonyítja, hogy az ATEV Zrt. nem a jogszabályoknak megfelelően járt el.
További információ
Dömötör Erika, Fauna Egyesület: 06/30 236 -9110
Molnár Mariann, Eurogroup: 06/70 2002- 777
Az Eurogroup for Animal Welfare nevű, Brüsszeli székhelyű állatvédelmi szervezet 1980-ban alakult annak érdekében, hogy az Európai Unióban az állatvédelem egységesen jelenjen meg. A szervezet Uniós szinten tömöríti a vezető állatvédelmi alapítványokat és EU-s jogszabályok létesítésével, érvényre juttatásával és betartatásával kívánja az állatok védelmét és kíméletét megvalósítani.
