Magyarország 2003 óta nem jelölt újabb helyszínt az UNESCO Világörökségi Listájára, így az a Világörökség Bizottság jelenleg Vilniusban zajló tanácsokozásán nem bővülhet új magyar helyszínnel, s erre legközelebb csak 2008-ban, a Komáromi erődrendszer felterjesztése után lesz esély.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalon belül működő Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkárságán (VÖMNB) elmondták, hogy Magyarország 2003 óta nem jelölt új helyszínt a Világörökségi Listára. Ennek az anyagi okokon kívül (a felterjesztési dokumentáció elkészíttetése 8-10 millió forintba kerül) szakmai indokai is voltak, a VÖMNB tájékoztatása szerint ugyanis a szakemberek véleménye alapján nem találtak olyan helyszínt, amelyet százszázalékos eséllyel jelölhettek volna.
A jelölési folyamat szabályai szerint a VÖMNB javaslata alapján a magyar kormány minden év február elsejéig terjesztheti elő a kiválasztott helyszínt a Világörökség Bizottságnak. 2003 óta magyar részről nem terjesztettek elő új helyszínt, a következőt – a komáromi/komarnói erődrendszert – csak jövő év elején javasolhatja a magyar és a szlovák kormány (ez határon átnyúló helyszín lévén a két állam közös felterjesztése lesz). Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi tanácsadó, szakértő szervezetek véleményezése és a Világörökség Bizottság ülésén született döntés alapján legközelebb 2008-ban bővülhet újabb magyar helyszínnel a lista.
A magyar helyszínek közül jelenleg Budapest (a Duna-parti látkép, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete), Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő tó/Neusiedlersee kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék része a világörökségnek.
Az UNESCO Világörökség Egyezménye 1972. november 16-án született meg, azóta 182 állam csatlakozott hozzá, jelenleg 812 helyszín szerepel a Világörökségi Listán. Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez és törvényerejű rendelet formájában beépítette azt a magyar jogrendbe.
Kapcsolódó anyagok:
