Nagyszabású akciót terveznek az erdők védelme érdekében.
Áldatlan állapot alakult ki a népszerű hazai kirándulóhelyeken: az immár tömegesen feltűnő illegális terepmotorosok és négykerekű quadosok tönkreteszik a kirándulók pihenését, de nagy kárt okoznak a védett területeken, ősgyepeken is. A nemzeti parkok a rendőrséggel, határőrséggel összefogva nagyszabású ellenőrző akciókat terveznek. A civilek szerint a természetvédelmi őrlétszám csökkentése miatt nem lehet hatékonyan megvédeni a természeti értékeket.
Székesfehérvár és a Velencei-tó közvetlen közelében, a Velencei-hegység csodálatos tájain quadokkal túrákat szervezünk. A terep nagyon változatos – olvasható az erre fogékony fiatalokat csábító ajánlat az egyik új túraszervezõ iroda internetes honlapján. Az ott bemutatott fényképeken a szervezők valóban érintetlen, ránézésre is védett növényekkel borított réteken, völgyeken, patakok medrében pózolnak a motorjaikon. És ez csak egy példa, ma már a Bakonytól a Bükkig szinte mindenütt a motorosoktól hangos az erdõ, akikkel szemben a természetvédelmi hatóság és rendõrõk eddig tehetetlenek voltak. Pedig a sikeres fellépés csak elhatározás kérdése: a szomszédos Ausztriában még véletlenül sem találkozni ilyen jelenséggel. Igaz, ott csak egyszer lehet hibázni, azután marad a gyûjtögetés a csillagászati összegű bírságra.
Lenkei Péter, a Levegõ Munkacsoport környezeti tanácsadója lapunknak a témáról elmondta, a terepi sportokra védett terület esetén az egységes zöldhatóság, nem védett erdőnél az erdészeti hatóság (az Állami Erdészeti Szolgálat illetékes igazgatósága) adja ki az engedélyt. Emellett a kérelmezőnek a földtulajdonostól, állami földeknél a vagyonkezelõtõl, azaz az állami erdészetektõl vagy nemzeti park igazgatóságoktól kell egy hozzájárulást szereznie. A baj az, hogy sokan védett, fokozottan védett növény- és állatfajok élőhelyét veszélyeztetve illegálisan űzik kedvenc sportjukat. Ellenőrzésük a természetvédelmi őrszolgálat szűkös létszáma és leterheltsége miatt nehéz. Jelenleg a leépítések után ugyanis egy őrnek átlagosan 4000 hektár védett területet kell felügyelnie. A polgári természetőrök és civilek segítségére tehát nagy szükség lehet. Hozzátette, az intézkedést nehezíti az is, hogy a különböző terepi járműveken nincsen rendszám, a vezetőik bukósisakot viselnek, az elkövetõket tehát nehéz beazonosítani, a gyors járművek üldözése pedig nagyobb károkat okozna a természetben.
A szaktárca tervei szerint a nemzeti parkok a természetvédelmi őrökkel, a rendőrséggel, polgári természetőrökkel, határmenti nemzeti parkoknál a határőrséggel együttműködve csoportos ellenőrzést tartanának a frekventált területeken, például úgy, hogy elállják a bevezető utakat. A természetvédelmi őrök feltartóztathatják, igazoltathatják a tetten ért motorosokat, azonban más rendészeti szervekhez képest még mindig nincs kellő tekintélyük, ezért inkább rendőrt hívnak vagy előállítják a garázdálkodót. Sokan nem tudják, hogy az õrök ugyanúgy igazoltathatnak és kényszerítõ eszközöket (bilincset, könnygázt, kutyát) is alkalmazhatnak, mint a rendőrök. Helyszíni bírságot szabhatnak ki vagy feljelenthetik a szabálytalankodót, illetve 100 ezer forintig terjedő természetvédelmi szabálysértési bírsággal sújthatják. Leginkább az érinti érzékenyen a motorosokat, hogy az eljárás idejéig lefoglalhatják a járművet. Lenkei elmondta, az az illegális csendháborító, aki az erdõben garázdálkodik, ezen túl 50 ezer forintos erdővédelmi bírsággal is súlytható. Amennyiben a motoros bűncselekményt, természetkárosítást követett el, azaz fokozottan védett értékekben jelentős mértékű kárt okozott, még börtönbüntetést is kaphat.
Lenkei szerint ha több, a természetvédelem szempontjából értéktelenebb területet jelölnének ki krosszpályának, kevesebb garázdálkodó lenne. Tartós megoldást az őrlétszám megemelésében, a fokozott ellenõrzésekben és az elrettentõbb, akár több millió forintos szankcióban látja. Azt a tényt sajnálatosnak nevezte, hogy ma még a korábbinál is kevesebb őr dolgozik a parkoknál. Bár a nemzeti parkok együttműködési megállapodásokat kötöttek a sportszövetségekkel, ez még nem elégséges. A motoros szervezeteknek azt ajánlja: saját érdekükben tartsanak felvilágosító kampányt a tagjaiknak. A Levegő Munkacsoport tanácsadója beszámolt arról, hogy a Pilis-hegység településein rendszeresen közlekednek rendszám nélküli motorosok közúton. Szerinte az azonosítás és felelõsségre vonás miatt köbcentitõl függetlenül kötelezővé kellene tenni a rendszámot, nem csak közúton.
A legveszélyeztetettebb területek a Balaton-felvidéken, Budapest környékén, a Kiskunságban és Pécs környékén vannak. A Bükk terhelése a sok tettenérés miatt csökkent, távolabb húzódtak a motorosok, quadosok.
Halász Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság egyik természervédelmi őre elmondta, a közelmúltbeli átszervezésig a nemzeti parkok elsőfokú szakhatóságként működtek, így az őrök a papírmunka miatt javarészt irodában ültek. A fõváros környéki területek ellenőrzésére emiatt tavaly év elejétől tudnak több időt fordítani. A létszám azonban most is alacsony, Nyugat-Pest megye és Buda területének mintegy 300 négyzetkilométernyi közigazgatási területén mindössze négy természetvédelmi őr dolgozik. Ennek ellenére több sikeres akciót szerveztek: tavaly októberben például egy délelőtt tíz motorost jelentettek fel. Tavasszal a Pilis-tetőn két quadost, a budaörsi kopárokon szintén két quadost, a Szénásokon négy motorost fogtak el. A múlt hét végén a természetőrök és a rendőrség a Gerecsében próbálta feltartóztatni az erdőben garázdálkodókat.
Halász Antal szerint a rendőrökkel közösen végzett ellenőrzések azért is hatékonyabbak, mert ők a KRESZ szabályok megsértését, a táblák figyelmen kívül hagyását is büntetik. A természetőr is úgy látja: az igazi büntetés az, ha hónapokra lefoglalják az értékes járművet.
