A balatonhenyeiek fellélegezhetnek – adta hírül korábban a Magyar Nemzet –, mert a környezetvédelmi és az építészeti hatóság is megvétózta, hogy a Káli-medence védett területén mészkövet bányásszanak. A győzelem azonban korántsem biztos, a határidő lejárta előtt a bányatulajdonos fellebbezett a zöldhatóság jogerős határozata ellen.
A Dörögdi-medencében élők pedig amiatt aggódnak, hogy most egy másik cég, a Kenson Kft. a taliándörögdi Tik-hegy bazaltját termelné ki.
Nyersanyagot adnának a helyi kőbányák a közelben futó 8-as főút építéséhez. Legalábbis ebben gondolkodnak azok a vállalkozók, akik az illetékes bányászati hatóságnál kérték a nyersanyagkutatás engedélyezését. A Művészetek Völgyéhez tartozó, hétszáz lakosú Taliándörögd szélén elterülő vulkáni tanúhegy, a fő utca kertjei a Tik-hegy lábáig nyúlnak. Ha a bazaltot robbantással kitermelnék, azzal a kertek, lakóházak használhatatlanná válnának. Egy helyi ingatlantulajdonos a szerkesztőséghez eljuttatta azt a levelet, amit a bányavállalkozó budapesti székhelyű Kenson Magyarország Gép és Építőipari Kft. ügyvédje küldött meg minden érintett lakónak. A jogi képviselő a levélben kifejti, hogy a cég birtokában van a Veszprémi Bányakapitányság nyersanyagkutatásra jogosító engedélye, és hivatkozik egy, a bányatörvényben található cikkelyre, miszerint „ha a tulajdonosok nem állapodnak meg a szükséges berendezések elhelyezéséről, szolgalmi jog alapítását kérheti a vállalkozó.” Később pedig „a bányakapitányság határozatának végrehajtásában” együttműködést kér.
A történet a falubeliek szerint sántít, a Kenson Kft. rosszul értelmezi a hatósági eljárást. A cégnek még nincsen a kezében a kutatási engedély, így nem fúrhatnának. Hegedűsné Koncz Margit, a Veszprémi Bányakapitányság főmérnöke megkeresésünkre elmondta, a cég 2002-ben kapott engedélyt az ásványi nyersanyag kutatásra. Ez önmagában, amíg a részletes kutatási műszaki üzemi tervet el nem fogadja a bányakapitányság (és az illetékes 15 szakhatóság), még egy kapavágásra sem jogosítja fel a kérelmezőt. Hozzátette, ezt a tervet nemrég nyújtotta be a Kenson Kft., jelenleg a környezetvédelmi, építésügyi és más szakhatóságok hozzájárulására várnak. Az elvi engedélye azonban csak ez év végéig szól, azaz ha december 31-ig nem kapja meg a kutatási engedélyt, elölről kell kezdenie a soklépcsős procedúrát. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság még 2002-ben közölte a bányászati hatósággal és a céggel, hogy az egyedi természetvédelmi és táji értékek miatt a bányanyitáshoz nem fog hozzájárulni. A községhatár a Balaton-törvény hatálya alá tartozik, ami szintén megvétózhatja a hegyrombolást. A bányavállalkozó tehát feleslegesen költi pénzét a nyersanyag kutatására. Ha ugyanis akár egy szakmai hatóság nem adja hozzájárulását a bányaműveléshez, a kitermelést semiféleképpen nem engedélyezhetik.
Vizeli Zoltánné, Taliándörögd–Kapolcs–Vigántpetend körjegyzője elmondta, az erdős, ligetes Tik-hegyet még 1995-ben az akkori építési szabályzatban helyi védettség alá vonták, amit idén februárban a részletes település-rendezési tervben megerősített a képviselő testület. A helyi értékek miatt egyébként a természetvédelmi és az önkormányzati törvény sem engedné a beruházást. A helybeliek petíciót akartak írni, de erre nincs szükség – mondta a jegyző –, mert Taliándörögd nem akar bányát.
Kapcsolódó anyagok:
