Világszerte csaknem százmillió hektáron termesztenek génmódosított növényeket. A gazdák és a környezetvédők a GMO-k gyors terjedésétől tartanak. Úgy tűnik, az agrártárca hiába vezette be a génmanipulált kukoricára vonatkozó termesztési tilalmat, az EU nemcsak hogy kezdeményezte a moratórium feloldását, de hétfőn szavazott is róla. Bár a voksolás kudarccal végződött, ez csak pár hónapos haladékot jelent a végleges döntésig.
A múlt hétfőn döntött volna az Európai Bizottság szaktestülete arról, hogy mentes maradhat-e Magyarország a genetikailag módosított szervezetektől (GMO-k). A tagállamok többsége pártolta ugyan a magyar GMO-mentességet, néhány állam tartózkodása miatt (a kétharmados minősített többség híján) azonban a kérdés nyitva maradt; a végső döntést az Európai Tanács hozza meg hónapok múlva. Az időhúzással a veszély még nem múlt el. Rodics Katalin, a környezetvédelmi tárca illetékese szerint korai volt szeptember 18-ra tenni a magyar termesztési tilalomról való szavazást, mivel újabb hazai tudományos eredmények születtek, amelyek bizonyíthatják, hogy környezeti kockázattal jár a MON 810-es kukoricafajták termesztése. A múlt héten Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter levelet írt Sztavrosz Dimasznak, az unió környezetvédelmi biztosának, amelyben kifogásolta, hogy az unió úgy akart ítélkezni hazánk génmanipuláció-mentességéről, hogy nem várta meg környezeti hatástanulmányunk következtetéseit.
Tavaly év elején az agrártárca azért határozott a tilalomról, mert a kísérletek azt mutatták, hogy a génmanipulált MON 810-es kukoricahibridek által termelt toxin (egy rovarölő méreg) a talajban felhalmozódik, ami a talajéletet veszélyezteti, a növéy pollenje pedig többek között védett lepkék hernyóira is káros. Rodics Katalin elmondta, a moratórium végzáradékában az ismeretlen környezetvédelmi hatásokra hivatkoztunk, humán egészségügyi hatásokra csupán azért nem tudtunk utalni, mert ilyen irányú kísérleteket nálunk nem végeznek. Amikor hazánk csatlakozott a közösséghez, az unióban is tilos volt a GM-növények termesztése, és nem engedélyezték a ma már legálisan termeszthető 17 kukoricafajtát. Az engedélyezésükhöz szükséges környezet-egészségügyi vizsgálatokat nem Magyarországon végezték. Ugyanakkor a csatlakozási szerződésben a közösség elismeri a pannon ökorégiót mint a Kárpát-medence unikális állat- és növényvilágát, illetve geográfiai adottságait, amelyek nem hasonlíthatók össze a többi tagállam sajátosságaival. Egy uniós direktíva kimondja, hogy „esetről esetre, a fogadó környezetben kell a hatást vizsgálni”, azaz egy más országban, teljesen eltérő ökológiai feltételek mellett végzett kutatás eredménye nem fogadható el. Rodics szerint saját irányelvét tagadja meg az unió akkor, amikor nem veszi figyelembe a magyar kutatók közléseit.
Darvas Béla (MTA Növényvédelmi Kutatóintézet) és Pusztai Árpád táplálkozással foglalkozó biokémikus szerint a kísérleteket nehezíti, hogy a biotechnológiai cégek nem segítik a független kutatásokat vetőmaggal. A GM-növények talajtani, táplálkozás-élettani kockázatairól, az észlelt káros hatásokról szóló cikkek közlése nemzetközi szaklapokban korántsem egyszerű. Szokatlan és szakmailag indokolatlan az a nyomás, amelyet az EU adminisztrációja gyakorol a mellékhatásokat elemzőkre. A környezetvédelmi tárca és a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda finanszírozza a vizsgálatokat, amelyek a szűkös anyagi lehetőségek miatt nehézkesen folynak, még csak részeredmények vannak – mondják a kutatók.
Rodics Katalin arról is beszámolt, hogy a hétfői ülésen kemény szakmai vita alakult ki a bizottságban. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) és az Európai Bizottság egyaránt biztonságosnak ítélte meg a MON 810-es fajtákat minden szempontból, annak ellenére, hogy Magyarországon még nem végezték el a környezeti hatásvizsgálatokat. Ráadásul az EFSA megalapozatlannak ítélte, hogy a pannon ökorégió védelmében újabb kísérleteket végezzünk. A múlt héten az EFSA-nak írt válaszlevélben újabb részeredményekkel támasztottuk alá, hogy óvatosságunk nem alaptalan. A bizottság is vitatta az új tényeket, ám a kérdésben kizárólag az EFSA dönthet, amely – Rodics szerint – még nem is értékelte érveinket.
A zöldtárca munkatársa hozzátette: a döntés elhalasztásával időt nyertünk, így tudunk még lobbizni azon országok környezetvédelmi és mezőgazdasági minisztereinél, akik tartózkodtak a szavazáson. A legfontosabb pedig, hogy a magyar parlament mielőbb elfogadja a koegzisztencia törvénytervezetet, mert akkor szabályozva lesz a hagyományos, a bio- és a GM-növények együtt termesztése (például a minimálisan előírt védőtávolsággal). Így a legrosszabb esetben, ha az unió mégis feloldatná a moratóriumot, és meg kellene nyitni a határt a génkezelt vetőmag előtt, legalább ellenőrzés alatt lehet tartani a termelési folyamatot. Ugyanakkor Rodics Katalin szerint Magyarországnak mind a gazdasági, mind a környezetvédelmi és az egészségügyi érdekei egy irányba mutatnak. A környezetvédelmi tárcánál felmerült, hogy ha az unió nem fogadja el jogi érvelésünket, az Európai Bírósághoz fordulunk.
Darvas Béla környezettudományi kutató úgy véli, egy esetleges moratórium-felfüggesztés után a jövő évtől lehetővé válik a MON 810 vetése. Bevezető áron megvásárolva esetleg termeszteni fogják saját céljaikra a takarmánykukorica-termesztők. A környezettudományi jellegű, hosszú távú megfigyelést azonban nem fogják tudni megoldani, mivel annak sem kerete, sem törvényi szabályozása (a fajtatulajdonos, azaz a biotechnológiai cég kötelezése az együttműködésre) nem létezik – áll a múlt héten tartott GMO-kerekasztal állásfoglalásában.
A MON 810 génkezelt hibrideket arra fejlesztették ki, hogy a kukoricamoly ellen rezisztensek legyenek. Csakhogy ez a rovar Magyarországon nem okoz jelentős károkat, mint ahogy azt Gráf József földművelésügyi miniszter is kijelentette; ráadásul az is bizonyított, hogy nem ad több termést a hagyományos fajtáknál, ami a hazai köztermesztését értelmetlenné teszi – érvel Darvas.
A génmódosított kukorica hosszú távú hatásairól szinte semmit nem tudunk. Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében 2001 óta folyik a környezeti hatásvizsgálat, amely bizonyította, hogy a hagyományos, permetezéses növényvédelemben kijuttatott mennyiséghez képest a MON 810-es kukoricák mintegy 1000–3000-szeres dózisban termelnek rovarölő mérget. Ez a betakarítás után egy évvel is kimutatható a tarlómaradványokból, így a talajéletre jelentős hatással lehet. Amitől pedig a legjobban félnek a gazdák és a környezetvédők, hogy a pollen, a szél és rovarok útján terjedve, a GM-ültetvényekhez közeli hagyományos vagy bioföldeket is „elszennyezi” genetikailag. Gráf József beismerte, hogy az elfogadásra váró koegzisztencia szabályozás nem képviseli a biogazdák érdekeit: a 400 méteres izolációs távolság nem véd meg a genetikai keveredéstől. A világon még sehol nem működik külön kártérítési, felelősségi rendszer arra az esetre, ha a gazda földje akaratán kívül „szennyeződne”. A génmódosítás-mentes gabona ma még versenyelőnyt jelent a „fertőzött” agrárpiacú országokkal szemben. Ha azonban a magyar kukoricában is kimutatható lesz az idegen gén (transzgén), akkor már biotermékként nem értékesíthető, de még hagyományosként sem minden esetben.
Az ökológiai vagy népszerűbb nevén a biogazdálkodás alapfeltétele a vegyszer- és génmanipuláció-mentes termesztés – magyarázza Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Kht. ügyvezetője. A hazai jogszabályok szigorú feltételeket írnak elő: a gazdálkodó csak a két-három éves átállási idő után kapja meg a Biokontroll Hungária Kht. tanúsítványát, folyamatos ellenőrzés mellett. Az uniós norma szerint a biotermékben génmanipulált összetevő egyáltalán nem lehet. A labortechnikával biztonságosan kimutatható legkisebb GM-tartalom egytized százalék. Ez alatt a küszöbérték alatt még a legmodernebb műszerekkel sem deríthető fel a génszennyezés. A költséges laborvizsgálat a biogazdát terheli, mert a termelőnek kell bizonyítania minden tétel genetikai tisztaságát – mondta Roszik. A bevizsgálás díja tételenként 20–110 ezer forint. Ha kimutatható az idegen gén, a bioterméket hagyományossá minősítik át, ha azonban legalább kilenctized százalékban tartalmaz transzgént, már GMO-nak számít.
A biokukorica ára a termelő telephelyén tonnánként 34–38 ezer forint körül alakul, ez a szokványos (nem bio) esetében csak 23–25 ezer forint. Biokukoricából mintegy hét, a szokványosból nyolc tonnát aratnak egy hektáron. Ha a bionövény szennyeződik, de hagyományos termékként még el tudják adni, a veszteség hektáronként 84 ezer forint. Ha génkezelt kukoricának minősül, gyakorlatilag értékesíthetetlen – számol Roszik Péter. Ha a gazda mégis el tudja adni, akkor legalább 30 százalékos árveszteséggel lehet számolni a szokványos árhoz képest, a biotermékhez viszonyítva pedig hektáronként 126 ezer forint a veszteség.
Roszik Péter szerint a jelenlegi támogatási rendszer is nehezíti a biotermesztők dolgát. Ma az integrált, azaz a szintetikus vegyszerek használatát megengedő gazdálkodási formát jobban támogatja az agrártárca. A büdzsé hiánya miatt idén már előreláthatóan semmilyen új agrár-környezetvédelmi, így biogazdálkodói támogatási szerződés sem lesz, csak a már meglévőket fizetik ki. A kedvezőtlen helyzet miatt több biogazda kényszerült visszatérni a hagyományos gazdálkodáshoz. Míg 2004-ben 132 ezer hektáron termesztettek bionövényeket, tavaly már csak 128 ezer hektárról elégítik ki a hazai és az exportigényeket.
Kapcsolódó anyagok:
