A Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a WWF Magyarország aggodalmukat fejezték ki mai sajtótájékoztatójukon a környezet- és természetvédelem intézményrendszerének további gyengítése és a költségvetési megszorítások miatt, amelyek a nemzeti parkok helyzetét is jelentősen megingatták.
A nemzeti parkok az elmúlt időszakban évente mintegy 5 milliárd forinttal gazdálkodtak, melynek egy részét maguk termelték meg. Sajnálatos módon az állami támogatás évről évre csökken. 2007-ben 2006. évhez képest várhatóan 500 millióval, vagyis 14 %-kal csökken a nemzeti parkoknak szánt központi támogatás. A költségvetési megszorítások mellett jelentős létszámleépítéseknek vagyunk tanúi.
„A közelmúltban, az első hullámban 80 fővel csökkentették a létszámot a nemzeti parkoknál, míg a közeli napokban újabb 100 fő leépítése kezdődött el. Ez összességében mintegy 20 %-os leépítést jelent – emelte ki Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke, majd hozzátette, – ezek a tendenciák éppen az ellentétes irányba mutatnak azzal, amit az Európai Unió a természetvédelem és a biológiai sokféleség megőrzése terén elvár a tagállamaitól.”
Ugyancsak ismertté vált, hogy az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot felszámolják, feladatait a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósághoz csoportosítják át. „Volt nemzeti parki vezetőként elengedhetetlennek tartom, hogy egy nemzeti parknak saját szellemisége, költségvetése és vezetése legyen. Egy felelős igazgató jelenléte a területen élők, gazdálkodók, társintézmények, a nemzetközi partnerek és a munkatársak szempontjából meghatározó a nemzeti parki munkában – mondta Márkus Ferenc a WWF Magyarország igazgatója, aki a Balaton-felvidéki Nemzeti Park alapító vezetője volt három évig.”
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság felszámolását átgondolatlan döntésnek tartjuk. A döntésnek összehasonlíthatatlanul több a negatív vonatkozása, mint amilyen pozitív hozadéka lehet a költségvetés számára. A nemzeti park az alapfeladatainak végzése mellett ellátta az őrségi mező-és erdőgazdálkodók szaktanácsadását, az Agrár-Környezetgazdálkodási Program koordinációját és monitoringját, valamint összefogta az egyéni gazdálkodókat. EU-s és hazai pályázatok vezető partnereként, civilekkel és önkormányzatokkal együttműködve többszáz millió forintot vitt a térségbe. Csopakról, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság központjából csak pluszköltségek árán lehet hasonló sikereket elérni.
A nemzeti park igazgatóság önállóságának megszüntetése nincs szakmai érvekkel alátámasztva, ennél fogva bizonytalanná válik, hogy milyen további lépésekre számíthatunk a nemzeti parki struktúrában. Félő, hogy átfogó koncepció hiányában a szakmával nem egyeztetett ad hoc döntések szabják majd meg a természetvédelem intézményrendszerének sorsát – nyilatkozta Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője.
Sallai R. Benedek, az Magyar Természetvédők Szövetsége munkatársa hozzátette, a nemzeti parkok meggyengítése mellett a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó felügyelőségek közül már kettőt megszüntettek, még további leépítések várhatók, ami végképp ellehetetleníti a hatósági munkát. Ezek mellett a természetvédelmi feladatokat ellátó civil szervezetek intézményi háttere is romlott, és ebben újabb megszorítások várhatóak.”
A Nemzeti Parki törvény-tervezet társadalmi vitája várat magára, amely lehetőséget nyújthatna arra, hogy a nemzeti parkok helyzetét tisztázzuk és megerősítsük.
Budapest, 2006. november 28.
További információ:
Jávor Benedek, Védegylet szóvivője, 06/20-512-7168
Márkus Ferenc, WWF Magyarország igazgatója, 06/30-311-1750
Sallai R. Benedek, Magyar Természetvédők Szövetsége munkatársa, 06/20-391-4147
Schmuck Erzsébet, Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke, 06/30-466-0053
Kapcsolódó anyagok:
Drasztikus leépítés a környezetvédelemben
Megszűnik az Őrségi Nemzeti Park?
