Mindenféle tiltakozás ellenére a Kormány döntött. Február 1-től az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszűnik. (Élt 4 évet!) Jogutódja a sarródi székhelyű Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, melynek új neve Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság. (347/2006 (XII. 23) Korm. rendelet)
A kormány előterjesztés szerint a két nemzeti parki intézmény összevonására a költségvetési kiadások csökkentése érdekében került sor.
Egy karácsony előtti minisztériumi fórumon Haraszthy László szakállamtitkár még hosszasan sorolta az érveket arról, hogy miért kell az őrségi intézményt a balatonival összevonni. Mennyi közös jellemző, és hasonló probléma köti össze a két területet. Majd a végén elismerte, hogy ez a szándéka nem sikerült és a régióhatárokat nem lépheti át az átszervezés, így a Fertő-parti igazgatósággal vonják össze a szervezetet. Így a mai napig nem sikerült hihető érveket hallani arról, hogy valójában mi is volt az oka az átszervezésnek.
Lényegében tehát eredménytelen volt az önálló őrségi intézmény megszüntetése elleni tiltakozás. Bár hihetjük azt, hogy a tiltakozók régióhatárokra való hivatkozásának eredménye, hogy az utolsó pillanatban megváltozott a terv és a csopaki székhelyű Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság helyett a sarródi intézménnyel vonták össze az őrségi szervezetet. Talán az is a nyomás hatása, hogy az Őrség neve legalább szerepel az új intézmény nevében (képzelem mit szólnak ehhez a Fertő ausztriai oldalán) és legalábbis szóban, arról szólnak az ígéretek, hogy az őrségi szervezet létszáma, infrastruktúrája és forrásai megmaradnak. Némi reményt ad az is hogy korábban már dolgozott egy szervezetben a jelenlegi két csapat. Korábbi kollégák kerültek ismét egy intézménybe.
Így most már csak némi szomorú nosztalgiával emlékezhetünk a karácsony előtti hetekre, amikor még reménykedtünk. Felhívásunkra alig pár nap alatt 77 szervezet csatlakozott, majd még pár nap alatt ez a szám felkúszott kilencvenre. Hát igen, Advent utolsó napjai is a tiltakozó levelek fénymásolásával, postázásával teltek a Kerekerdő Alapítvány központjában. Több ezer papírt elhasználtunk, több száz kilométert elautóztunk, egyfolytában izzottak a telefonvonalak, lelkesen töltögettük a borítékokat…
Aztán jöttek az első visszajelzések. Leghamarabb az IUCN brüsszeli irodája reagált. Ígérték, magyarázatot kérnek a magyar kormánytól. Aztán országgyűlési képviselők jelentkeztek, telefonon, e-mailen. Jelezték segítenek. Aztán ránk zúdult a sajtó. Jöttek tévések rádiósok. Naponta több interjú. A téma ma több mint kétezerötszáz találatot ér az internetes keresőkben.
Volt ennek bármi értelme tehetnénk fel a kérdést. Rengeteg munka energia, idő és pénz. No és elszánt akarat. Mindhiába.
A papír formájú levelet 20 nyugat-dunántúli szervezet vezetőjével “élőben” is aláírattuk. E közben bebarangoltuk a régiót Zalaegerszegtől Győrig. Ezenközben egy neves orvosprofesszor, mondta ki a lényeget. Három oka van, amiért érdemes ilyen tiltakozó akciókat csinálni:
Amiről önként lemondunk azt soha nem adják vissza.
Ha látják, hogy ellenállunk egy kicsit előbb – utóbb engednek.
Saját önbecsülésünk miatt.
Megpróbáltuk.
Gyöngyössy Péter
Kapcsolódó anyagok:
80 civil szervezet tiltakozása az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetése ellen
