Holnaptól eggyel kevesebb nemzetipark-igazgatóság lesz idehaza. A tiltakozások ellenére február 1-jén érvénybe lép a kormány döntése: az Őrségi Nemzeti Parkot a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatósághoz csatolják. A döntést ésszerűségi szempontokkal indokolták. A környezetvédők aggódnak.
Az Őrség természeti állapotának megőrzését ezentúl a Fertő tó mellett fekvő sarródi igazgatósági központból, több mint száz kilométer távolságból irányítják. Márkus Ferenc, a Világ Természetvédelmi Alap (WWF) magyarországi szervezetének igazgatója szerint ez a döntés legnagyobb kockázata. “Számos szállal kötődik egy nemzeti park az adott térség önkormányzataihoz, gazdálkodóihoz – hangoztatta Márkus Ferenc. – Az Őrségben élőknek és a nemzeti park munkatársainak is fontos, hogy a park vezetői helyben éljenek, bármikor elérhetők legyenek, lássák, érzékeljék a napi gondokat.”
Páratlan természeti értékek
Az Őrségi Nemzeti Park önállóságának megszűnésével nem csökken ugyan a védett területek nagysága, de eggyel kevesebb, tíz helyett kilenc nemzetipark-igazgatóság lesz holnaptól Magyarországon.
Jelenleg az ország területének csaknem tíz százaléka, 852 ezer hektár áll természetvédelmi oltalom alatt. Ha beszámítjuk az uniós védelem alá tartozó Natura 2000 területeket is, eléri a húsz százalékot a védett területek nagysága. Ez európai összehasonlításban is magas arány. De nem elsősorban ezért számít Magyarország természetvédelmi téren nagyhatalomnak. Számos olyan táj, élőhely, növény- és állatfaj honos a Kárpát-medencében, amely máshol már elpusztult vagy erősen megfogyatkozott. Míg az erősen iparosodott, sűrűn lakott és beépült Nyugat- és Dél-Európában legfeljebb rezervátumszerű, mesterséges ökoszigetek vannak, nálunk a Dráva mentén vagy a Hortobágyon szinte eredeti állapotában maradt meg nagyobb összefüggő területen a természet. Számos különlegességgel büszkélkedhetünk. Ezek közé tartoznak Európa legfontosabb vonulómadár-pihenőhelyei (Fehér-tó, Kis-Balaton, Fertő tó), a világörökség részévé nyilvánított Aggteleki-cseppkőbarlang és a hortobágyi puszta vagy az ipolytarnóci ősleletek. Sok vízi- és ragadozómadár legfontosabb élőhelye a Kárpát-medence. Több mint hatszáz védett, köztük 63 fokozottan védett növény és 834 (137 fokozottan) védett állatfaj él Magyarország területén. Nem véletlen, hogy a tegnap kezdődött országjáró körútján Sólyom László köztársasági elnök éppen a nemzeti parkokat látogatja végig.
Saját földet a parkoknak
A természeti kincseket azonban nemcsak megvédeni és gyarapítani szükséges, hanem be is kell mutatni az embereknek. A zöldek éppen ezért aggódnak az ŐNP megszűnése és a többi parkot is érintő megszorítások miatt. “A nemzetnek kell gondoskodnia a nemzeti parkokról” – hangoztatta Márkus Ferenc. Ehhez megfelelő anyagi, jogi háttér szükséges. Elengedhetetlen, hogy az igazgatóságok rendelkezzenek az általuk kezelt területekkel. Most akad olyan nemzeti park, amelynek nincs saját földje. A Bükki Nemzeti Park például erdészeti kezelésben lévő területen próbálja a természetvédelem érdekeit érvényesíteni, az esetek többségében csekély sikerrel. A WWF igazgatója szerint fontos, hogy ismét meginduljanak az évek óta álló földvásárlások, csak így tudják a nemzeti parkok valódi gazdaként megóvni területüket.
Kisebb létszám és támogatás
A költségvetési megszorító intézkedések a hazai állami természetvédelmet is súlyosan érintették. Csaknem húsz százalékkal csökkent a nemzetipark-igazgatóságok dolgozóinak létszáma. “Csak nélkülözhető embereket küldtünk el, az őrszolgálatoknál például minimális volt a leépítés” – mondta lapunknak Haraszthy László, a környezetvédelmi tárca természetvédelmi szakállamtitkára. Haraszthy az Őrségben történteket az ésszerűbb működéssel indokolta. Két kisebb, kevés saját földdel rendelkező nemzeti parkot vontak össze. Az Őrségi Tájvédelmi Körzetet korábban is a fertői nemzeti park felügyelte, most visszaállt a hat évvel ezelőtti helyzet. Más szervezeti változás is életbe lép február 1-jétől. A zempléni és a Tokaj–bodrogközi védett területeket ezentúl a Bükki Nemzeti Park helyett a közelebb fekvő aggteleki igazgatóság felügyeli.
A nemzetipark-igazgatóságok költségvetése több forrásból tevődik össze. Az állami támogatások mellett saját bevételekkel is rendelkeznek. A különleges attrakciók megtekintéséhez belépőjegyet szednek (tavaly 930 ezer jegyet adtak el), földjeiket haszonbérbe adhatják vagy maguk hasznosítják. Márkushoz hasonlóan Haraszthy szerint is nélkülözhetetlen a tulajdonviszonyok rendezése. Arra törekednek, minél több saját földje legyen a nemzeti parkoknak. Igyekeznek minél több uniós forrást szerezni természetvédelmi célokra. Az országban többfelé kezdődnek élőhely-rehabilitációs programok. A Vásárhelyi-terv (a tározók egyben vizes élőhelyek) is részben a természetvédelmet szolgálja. A Hortobágyon a légvezetékeket a föld alá süllyesztik, bombamentesítik a honvédségtől átvett területeket.
A munkatársak a természet titkairól beszélnek, az átszervezéséről nem
