Mától az Őrségi Nemzeti Park a Fertő–Hanság Nemzeti Park fennhatósága alá került, s így a természet- és környezetvédelem területén újabb regionális szerepkörrel erősödik a sarródi Kócsagvár. Mit jelent az összevonás a gyakorlatban? – kérdezte a Kisalföld dr. Kárpáti Lászlót, a nemzeti park igazgatóját.
Február elsejétől megszüntetik az Őrségi Nemzeti Park igazgatóságát. A kormányhatározat a mi igazgatóságunkat nevezi meg jogutódnak – válaszolta az igazgató. – Az összevonással nevünk is megváltozik, a továbbiakban Fertő–Hanság és Őrségi Nemzeti Park leszünk. Ezáltal az ország második legnagyobb létszámmal, anyagi erővel és védett területtel rendelkező természetvédelmi intézményévé válunk. Területünkön két világörökségi helyszín (a pannonhalmi apátság és a Fertő-kultúrtáj), valamint három olyan vizes élőhely (az Őrség Rába-szakasza, a Hanság és a Fertő tó) található, amely nemzetközi oltalom, a Ramsari Egyezmény hatálya alatt áll.
– A Fertő–Hanság és Őrségi Nemzeti Park 2007-es költségvetése valószínűleg egymilliárd forint fölött lesz – részletezte dr. Kárpáti László igazgató. – A minisztérium előzőleg tájékoztatta mindkét parkot a személyi és gazdasági teendőkről. Ezután beszéljük meg, foglalkozunk az új szervezeti felállásból eredő feladatokkal. Terveink között az osztrákokkal való együttműködés erősítésén túl szlovéniai kapcsolatok megalapozása szerepel.
– Az őrségi igazgatóság jelenthet-e létszámleépítést?
– A személyi állomány karcsúsítását valamennyi hazai nemzeti parkban már tavaly végrehajtották, így remélem, ettől egyelőre nem kell tartani. Az új igazgatóságot nyolcvanegy munkatárs alkotja: a Fertő–Hanságnál jelenleg negyvenkilencen, az őrséginél harmincketten dolgoznak. A tevékenység megszervezése és a működés alapfeltételeinek megteremtése valójában nem lesz nehéz, mivel természetvédelmi szempontból Vas megye az Őrséggel együtt hosszú éveken át eleve a Fertő–Hanság Nemzeti Park működési területéhez tartozott. Ez idő alatt a park jelentősebb épületei, valamint az infrastruktúra zöme a mi beruházásaink révén valósultak meg.
–Mától mi lesz ezeknek a sorsa?
– Ugyanúgy hasznosulnak, mint eddig, hiszen továbbra is megmarad a nemzeti park, fogadja a turistákat, csak a szakmai és gazdasági irányítás kerül a Kócsagvárba. Az őriszentpéteri épületben bemutató- és oktatótermek, szálláshelyek szolgálják a természet- és környezetvédelem iránt érdeklődők továbbképzését, illetve kikapcsolódását. A kutatóház, a kőszegi Chernel-kertben lévő iroda és a madármenhely, illetve a sághegyi bemutató tanösvény funkciója is megmarad.
– Korábban hallani lehetett olyan felvetést, hogy az Őrségi Nemzeti Parkot a Balatoni Nemzeti Parkhoz csatolják…
– Nem lett volna szerencsés, ha a nyugat-dunántúli régióból kikerül az Őrség szakmai irányítása, ugyanis évtizedeken át egybetartozó természetvédelmi szervezetet alkottunk. A ma életbe lépő rendelkezés gyakorlatilag ezt az állapotot állítja vissza.
– A Vas Megyei Önkormányzat határozata alapján az Őrségi Nemzeti Parkhoz kerül a Pityerszer, hazánk egyetlen olyan múzeumfaluja, ahol az épületek eredeti helyükön állnak. Fejlesztésére milliárdos pályázatot készítünk elő – mondta az őrségi park eddigi igazgatója, dr. Markovics Tibor.
Napjainkban az ország területének közel tíz százaléka, több mint 850 ezer hektár tartozik természetvédelmi oltalom alá. (Beleszámítva az uniós védelem alatt álló Natura 2000 területeket, az arány eléri a húsz százalékot.) A legnagyobb védett területtel – 80.500 hektárral – a Hortobágyi Nemzeti Park, majd a Fertő–Hanság és Őrségi Nemzeti Park (67.500 hektárral) rendelkezik. Harmadik a sorban a Duna–Ipoly Nemzeti Park 60.300 hektáros védett területtel.
Kapcsolódó anyagok:
