Élhetőbb ország, jobb életminőség – körvonalazta a második Nemzeti Környezetvédelmi Program céljait expozéjában Persányi Miklós a program 2003-2004. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés általános vitájában, hétfőn a parlamentben.
Komolyan léptünk előre a környezet- és fejlesztés politikaterületén. Megállni, lassítani egy pillanatra sem lehet, mert ez egyenlő lenne a lemaradással – mondta a miniszter. A Nemzeti Környezetvédelmi Program – mint mondta – a környezetünk múltját, jelenét és jövőjét érintő kéréseket fogja át, megvalósítása éves ciklusokban zajlik, de az Országgyűlés elé csak kétévente kerül erről jelentés. Korszakos lépésnek nevezte a szakminiszter, hogy a korszerű környezeti infrastruktúra kiépítésével élhetőbb országot, elvárható életminőséget lehet teremteni az országban. Ide sorolta, hogy folytatódott a 12 komplex térségi hulladékgazdálkodási rendszer előkészítése és kiépítése, nőtt a csatornázott települések aránya, és az összegyűjtött szennyvizeknek már 65 százaléka esett át biológiai tisztításon 2004-ben.
Persányi Miklós kiemelte: érzékelhetően tisztult a Balaton és javult a tó állapota. Beszámolt arról, hogy kijelölték a Natura 2000 területeket, és négyszeresére nőttek az ökológiai gazdálkodási területek. A környezetvédelmi miniszter kitért arra: befejeződött az Országos Légszennyezettség-mérő Rendszer korszerűsítése. A légszennyezettségi adatok közül a kéndioxid-kibocsátás csökkenésére hívta fel a figyelmet. Tájékoztatása szerint 2004-ben elkezdődött a Vásárhelyi-terv megvalósítása, de – mint mondta – nem elégedett a haladás ütemével. A sok árvíz és a kevesebb anyagi forrás lassítja a munkát – fűzte hozzá. Persányi Miklós úgy látja, 2004-ben az uniós csatlakozás jelentős hatással volt a magyar környezetpolitikára. Ennek eredményeképpen újult meg a környezeti szabályozó rendszer.
A miniszter hangsúlyozta az intenzív együttműködés fontosságát annak érdekében, hogy a Kárpát-medence környezetminőségét meg lehessen őrizni. Hozzátette: van olyan ország, amelynél csak szívós munkával lehet elérni az együttműködést.
További információ a programról a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján olvasható.
A második Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtása – felszólalások
Mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők egyetértettek abban, hogy a második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2004. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentésnek korábban kellett volna a Ház elé kerülnie.
Józsa István (MSZP) közölte: az EU-csatlakozás előtt – az EU normákhoz viszonyítva – a környezetvédelem volt az a terület, ahol a legnagyobb elmaradást kellett felszámolnia Magyarországnak. Az e területen végzett munkát, a feladatokat, célkitűzéseket foglalja össze a jelentés – tette hozzá. A szocialista képviselő elfogadta azt a kritikát, miszerint a jelentésnek már korábban a parlament elé kellett volna kerülnie.
Kékkői Zoltán (Fidesz) szerint a beszámoló ellentmondásos, ami jól nyomon követhető például az ivóvíz-bázissal foglalkozó részekben. A teljesítés ugyanis csupán 22 százalék, és a beígért fejlesztések 78 százaléka jelentős csúszásban van. Úgy vélte, a parlamentnek már a 2005-2006-ról szóló jelentést kellene tárgyalnia. Közölte: a Fidesz frakció nem támogatja a jelentés elfogadását.
Gusztos Péter (SZDSZ) azt hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi tárca feladatai közül fontos volt a szemléletváltás, ami nélkül e területen nem lehet előrelépni. Úgy vélte, az utóbbi években a környezettudatosságra nevelés az iskolákban, óvodákban lelassult.
Gyárfás Ildikó (MSZP) szintén foglalkozott a környezettudatosság kérdésével. Mint mondta, a tudatformálás lassú, hosszadalmas folyamat, amely következetes munkát igényel. A képviselő saját választókörzetét hozva fel példának elmondta: Borsod megye nagyvárosaiban az ipari szerkezetátalakítás eredményeképpen jelentősen csökkent a légszennyezettség. Így az ott élők közvetlenül is érzékelik a környezetvédelem pozitív eredményeit – tette hozzá.
Katona Kálmán (MDF) a jelentés pozitívumaként említette, hogy nem próbálja a hiányosságokat elfedni, hanem feltárja őket. Kritikaként azt fogalmazta meg, hogy nem derül ki, milyen kapcsolatban van ez a program a II. Nemzeti Fejlesztési Tervvel, hogyan függ össze a két terv. Közölte: a pozitívumokat és negatívumokat mérlegre téve az MDF támogatja a jelentést. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a következő környezetvédelmi jelentés nem a mostanihoz hasonlóan későn kerül a Ház elé. Azt mondta: kívánatos lenne, ha a 2005-2006. évi jelentést idén ősszel tárgyalhatná a parlament.
Ángyán József (Fidesz) előrebocsátotta, hogy nem csak az agrárium, hanem a környezetvédelem kérdései is rendszeresen késő este kerülnek napirendre az Országgyűlésben. A képviselő úgy értékelte, hogy megoldatlan a programban részt venni kívánó gazdálkodók helyzete, mivel úgy tűnik, legközelebb csak 2014-ben lehet belépni, addig a 200 ezer gazdálkodóból csupán 25 ezren vesznek részt a programban, és a források is le vannak kötve. Véleménye szerint a környezetvédelem amúgy is a sor végén kullog a költségvetésben. Az ellenzéki képviselő úgy vélte, hogy nem biztosított a Natura 2000 program végigvitele sem.
Orosz Sándor (MSZP) elmondta, hogy 2009-ben új program indul, amelyre jelentkezni lehet, és a Natura 2000 is végigvihető.
Gusztos Péter (SZDSZ) közös koalíciós eredménynek nevezte a jelentésben szereplő környezeti fejlesztéseket, elismerve, hogy kemény viták folytak erről, de az SZDSZ teljes egészében és nagy részükben a szocialisták is kiálltak mellette. A szabad demokrata képviselő egyetértett Ángyán Józseffel abban, hogy az élőmunkát sújtó adóterheket csökkenteni kell, és át kell helyezni a súlypontot a környezethasználatra, amely más adónem.
Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter a vitában elhangzottakra reagálva elmondta, hogy 2013-ig közel 1600 milliárd forintot lehet költeni környezeti fejlesztésekre a költségvetési pénzekből és az európai unós forrásokból. Hozzáfűzte, hogy várják más tőketulajdonosok belépését is ezekbe a fejlesztésekbe. Ellenzéki felszólalásokra reagálva elmondta, hogy valóban vannak Magyarország számára elmarasztaló tézisek az uniós jelentésben, de azok a 2001-2002-es periódusról szólnak. A miniszter egyetértett azzal, hogy lehetőség szerint az unió költségvetési ciklusához kell igazítani a programokat, valamint a beszámolókat.
A Vásárhelyi-tervről úgy nyilatkozott: a program nem tartalmazta az ellenzéki képviselők által említett határidőket, de lehet, hogy elképzelései annak idején túlmentek azon, amit az ország műszakilag és gazdaságilag megengedhetett volna magának. Hozzáfűzte, hogy folyik a tiszai gátak kiépítése. Persányi Miklós történelmi lehetőségnek nevezte a 2013-ig terjedő periódust, amikor fejlődhet a magyarországi környezeti ipar és jelentős beruházásokra kerülhet sor. Az elnöklő Világosi Gábor lezárta az általános vitát.
