Július végéig el kívánja fogadni az Európai Bizottság az összes európai uniós tagország esetében azt a határozatot, amely az uniós támogatások felhasználását irányító főszempontokról szóló, úgynevezett nemzeti stratégiai referenciakeretre vonatkozik – erősítette meg brüsszeli sajtótájékoztatóján Danuta Hübner, a regionális fejlesztési EU-politikáért felelős biztos.
Elmondta, hogy a tagállamok a kohéziós politikára vonatkozó rendeletekben meghatározott határideig, március 5-ig eljutatták a bizottsághoz a prioritásaikat meghatározó dokumentumokat. A bizottság jelenleg vizsgálja a nemzeti stratégiai referenciakereteket: kettőt – Máltáét és Görögországét – már véglegesítették is (a bizottság határozatot fogadott el az operatív programok és az egyes alapokból származó éves összegek programonkénti felsorolásáról és az egyéb tényezőkről), Ausztria, Dánia és Németország referenciakeretéről pedig az elkövetkezendő napokban születik bizottsági határozat.
Hübner hangoztatta: uniós szinten az új kohéziós politika előkészületei teljes sebességgel zajlanak annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a fokozott növekedést és a minőségi foglalkoztatást az európai régiókban. A teljes kohéziós politika költségvetésének 90 százalékát képviselő programokról folynak jelenleg a tárgyalások.
Közleményében Hübner megerősítette: az Európai Bizottság szorosan együttműködik a nemzeti hatóságokkal a nemzeti stratégiai referenciakeretek véglegesítésével kapcsolatban, melynek során a tagállamok gazdaságának modernizálására irányuló intézkedéseket leíró általánosabb nemzeti reformprogramokat összekapcsolják a munkahelyteremtést és a növekedést szolgáló lisszaboni stratégiával.
“A 2007-2013-as kohéziós politika fordulópontjához érkeztünk, ami fordulópontot jelent régióink és az Európai Unió modernizálása szempontjából is – mondta Hübner. – Ma a hozzám és Vladimír Spidla biztoshoz tartozó bizottsági szolgálatok 311,5 milliárd euró értékű programokról tárgyalnak. A cél, hogy a konkrét beruházások lehetőleg minél hamarabb megkezdődjenek.”
A tagállami stratégiák egyértelmű üzenetet hordoznak – tette hozzá a biztos. A következő időszak programjai a növekedést, a munkahelyteremtést és a fenntartható fejlődést határozták meg prioritásként, továbbá lesznek olyan nagyobb beruházások, melyek a megújuló energiákra és az energiahatékonyságra, valamint európai jelentősséggel bíró infrastruktúrákra irányulnak.
A korai becslések szerint uniós szinten körülbelül 200 milliárd eurót fognak közvetlenül a lisszaboni menetrendre fordítani, ebből 50 milliárddal támogatják a kutatással és fejlesztéssel (K+F) és 70 milliárddal a humánerőforrásokkal kapcsolatos programokat. Ami az úgynevezett operatív programokat illeti, a bizottság eddig 311 programot kapott meg a várhatóan összesen 441 programból (206-ot az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 105-öt az Európai Szociális Alap keretére).
Az uniós tagállamok fejlettségi szintjének egymáshoz közelítését – az elmaradottabbak gyorsabb felzárkóztatását – célzó kohéziós politika költségvetése 347,4 milliárd euró a 2007-2013-as időszakra. Ez az összeg az EU költségvetésének egyik legnagyobb tétele, 35 százaléka, és a legnagyobb ilyen típusú beruházás az Európai Unió történetében.
