Minden tudományos alapot nélkülöznek azok a híradások, amelyek arról szólnak, hogy a Balatonban “túlszaporodott” busa gátolná a horgászturizmus fellendülését az őshonos halfajok kiszorítása miatt. Tény, hogy célszerű lenne hatékonyabbá tenni a visszafogásukat – közölte Bíró Péter, az MTA Balatoni Limnológiai Kutató Intézet vezetője.
A szakember elmondta: a hetvenes-nyolcvanas években telepítették a busát a Balatonba, majd a telepítések beszüntetése után a somogyi halastavakból és a Marcali tározóból juthatott be egy ideig némi utánpótlás, a busa azonban nem képes szaporodni a magyar tengerben. Nem a számuk, hanem a súlyuk nő azóta folyamatosan, miközben a visszafogásuk nem elég hatékony.
Bíró Péter hangsúlyozta, hogy nem táplálék konkurense a nyíltvízen élő, kifejlett busa a tó “őshonos” halfajainak és nem szorítja ki azokat az élettereikből sem, nem emiatt kívánatos a létszámuk csökkentése. Az algaevő busát eredetileg a vízminőség javításáért telepítették a Balatonba azokban az időkben, amikor a vízben elszaporodott az alga. Időközben jelentősen csökkent a tó szervesanyag terhelése, rohamosan javult a víz minősége, miközben kiderült, hogy a Balatonba került busa vegyestáplálkozású. Ráadásul halászata is gazdaságtalanná vált, mivel a busa korábbi – iraki, iráni és lengyel – exportpiacait elveszítette a balatoni halászat, és a magyar piac igénye nem jelentős – tette hozzá a szakember.
Jelenleg a visszafogás hatékonyságának növelését az indokolja, hogy a tóban lévő busaállomány lassan elöregszik, természetes ellensége nincs, és az átlagosan 20-40 kilogrammosra nőtt egyedek a horgászok számára sem jelentenek zsákmányt. Visszafogásuk technikai fejlesztésére – nem csak a Balatonban, hanem a Tiszánál is – szükség van, amelynek feltételeit megteremtheti, ha egy jelenleg futó norvég-magyar pályázat kellő uniós támogatásban részesül – mondta a szakember.
Kiss György Károly, a Balatoni Halászati Zrt. vezérigazgatója a balatoni halállomány alakulásáról elmondta, az elmúlt három évben számottevően nőtt a halász és horgászzsákmányban is a keszegek száma, a fogas esetében pedig a horgászok fogási eredménye javult. A tóban nemigen szaporodó, ezért évi 350 tonnás telepítéssel a vízbe kerülő pontynál nem mutatkozik érdemi változás a horgászzsákmányban. Az eredményeket alátámasztja, hogy az eladott horgászengedélyek száma közel 20 százalékkal emelkedett az említett években, 2004-2006 között.
A Balatoni Fejlesztési Tanács a közelmúltban külföldi és magyar szakemberek részvételével konferenciát rendezett a balatoni busa-kérdésről, amelynek során kiderült, hogy korántsem egységes a halfaj tóban betöltött szerepének megítélése. A tudományos tanácskozás megállapításai közé tartozott, hogy a Balaton a jelenleg benne lévő halállományt jól el tudja tartani, de a jövőre nézve egyértelművé kell tenni az elsődleges célokat, mert a tó hasznosításával kapcsolatban ellentétesek a törekvések. A nyaralóturizmus által igényelt jó vízminőség ugyanis ellentmondásban van a horgászturizmus által kívánt táplálékban, ezáltal halban is gazdagabb Balatonnal.
Kapcsolódó anyagok:
