Budapestről indulhat két év múlva a Dakar-rali. Akár 226 milliót is bukhatunk a környezetszennyező eseményen. A zöldek hiába tiltakoztak – a kormány ismét sumákolt.
Két év múlva Budapestről indulhat a Dakar-rali, erről 2007 december 6-án kötött előszerződést a szervezőkkel Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára. Az államtitkár tegnap egy szakmai előkészítő csapattal utazott a portugál fővárosba, ahol technikai részletekről egyeztet. “A két fél megállapodása értelmében március végig szeretnénk mindenben megegyezni, és akkor aláírni a végleges szerződést. Nem titok, van még néhány buktató, de ezek már nem a magyar kormányon múlnak, hanem például azon, hogy az idei verseny, hogyan sikerül” – mondta tegnapUjhelyi István.
Ma délután a francia hatóságokkal – elsősorban a külügyminisztériummal – folytatott egyeztetések után, az illetékesek javaslatára a Dakar szervezői úgy döntöttek, hogy törlik a 2008-as viadalt. Az esemény január 5-e és 20-as között zajlott volna Lisszabon és a szenegáli főváros között.” – áll a szervező ASO hivatalos közleményében. Korábban csak a mauritániai szakaszok lefújásának lehetősége merült fel, az utóbbi időben a térségben végrehajtott merényletek miatt. Az incidensek több halálos áldozatot is követeltek, a terrorveszély miatt az illetékesek jobbnak látták, ha elállnak a verseny megrendezésétől.
Közleményében az ASO hangsúlyozta: reményeik szerint 2009-ben gond nélkül megrendezésre kerülhet a világ legnagyobb, leghíresebb terepralis összecsapása. A környezetszennyező rali történetében ez az első alkalom, hogy a teljes versenyt le kellett fújni. Az már korábban is előfordult, hogy harcok miatt töröltek bizonyos szakaszokat, elkerültek egész országokat. Így történt 2000-ben is, amikor légi hídon Líbiába repült a mezőny, kihagyva Nigerben mind a négy tervezett etapot terrorveszély miatt.
Ujhelyi István a Népszabadság tegnapi kérdésére közölte: a kormány kiemelten fontosnak tartja a környezetvédelmi előírásokat; sem közúton, sem a fővárosban nem lesz verseny, mindössze a ceremóniát tartják a Hősök terén. A 2010-es futam magyarországi szakasza valóban nem érint majd védett területeket: a budapesti – jelképes – rajt után a Veszprém melletti katonai lőtéren rendezik a körülbelül kétszáz kilométeres időmérő szakaszt; itt egyébként rendszeresen tartanak hasonló viadalokat. Az időmérőt követően a negyedik nap végén a mezőny a Balaton-felvidéken száll meg, ahonnan másnap indulva hagyja el a konvoj Magyarország területét Ausztria felé. A balatoni régió népszerűsítése szempontjából ez kiemelt lehetőség; a kormány és a Magyar Turizmus Zrt. már most, a liszszaboni rajtnál szórólapokat oszt, turisztikai programokat, ismeretterjesztő kiállításokat tart.
A startvonalnál 500 barom
A Védegylet munkatársa, Boda Zsolt szerint a Dakar rali nem járul hozzá az országimázs erősítéséhez, éppen ellenkezőleg, rombolja azt. Nem véletlen, hogy a verseny már nem Párizsból indul. A progresszív kezdeményezéseiről ismert Bertrand Delanoë szocialista főpolgármester nem gondolja, hogy városának imázsát ez javítaná. A francia főváros honlapján egy szó sincs a Dakar raliról – itthon viszont Demszky Gábor rögtön felsorakozott a javaslat mellett, s a főváros büdzséjéből 200 milliót ajánlott a megvalósításra. De ha a progresszív francia közvélemény hozzáállására vagyunk kíváncsiak, ajánlom a népszerű énekes, Renaud dalát a startvonalnál felsorakozó “500 baromról” (eredetiben: connard). A rendező cég két legyet üt egy csapásra, amikor eladja a játékszervezés lehetőségét külföldre: elviszi a rendezvényt Franciaországból, ahol már melegszik a lábuk alatt a talaj, és pluszbevételre tesz szert a brand értékesítéséből. Ügyes. Csak mi mit keresünk ebben a bizniszben?
Tavaly májusban 21 környezetvédő civil szervezet nyílt levelet írt Gyurcsánynak. „A Párizs-Dakar rali rendkívüli környezeti szennyezést és rombolást okoz. Először is, mint az autósportoknak általában, igen jelentős a klímaváltozásért is felelős széndioxid kibocsátása. Szimbolikusan jeleníti meg azt az erőforrásokkal pazarlóan bánó, környezetszennyező kultúrát, amelyet az emberiségnek meg kell haladnia. Hazánk már helyet ad egy Forma 1 futamnak is. Miért kell egy újabb környezetszennyező, rossz példát nyújtó projektet támogatnia, amikor Ön, Miniszterelnök Úr, a legutóbbi Európai Uniós csúcsértekezleten azt állította, hogy hazánk nem képes megfelelni az EU elvárásainak a klímaváltozást okozó gázok csökkentésére irányuló erőfeszítések terén?”.
Mad’ar Akar Dakar. Ezek aztán megint kitettek magukért!!!
Kalas György, a Reflex Környezetvédő Egyesület zöldjogásza szerint tavaly májusban, a zöld szervezetek országos találkozója után az egyes minisztériumok figyelmét felhívták a Dakar Rally környezeti és pénzügyi veszélyeire, valamint az Avtv. alapján teljes nyilvánosságot kértek. Akkor az alábbi válaszokat kapták:
„A jövőben szívesen tájékoztatjuk Önöket akár személyesen is a Rallyvel kapcsolatos ügyek alakulásáról.”
(Madaras Péter ov. – Önkormányzati Minisztérium)
„Biztosíthatom, hogy a Kormány a Dakar-rally ügyében esetlegesen meghozandó határozata nyilvános lesz.”
(Tátrai Miklós államtitkár – Pénzügyminisztérium)
„A tárcaközi egyeztetések eredményéről kérésének megfelelően Egyesületüket tájékoztatni fogom”
(Haraszthy László államtitkár – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
A Gyurcsány kormány tavaly márciusban vállalt garanciát a rendezésre, a 2,2 millió eurós (552 millió forint) licencdíjra. A rendező Amaury Sport Organisation (ASO) menedzsmentje akkor tekintette meg a tervezett helyszíneket. A tervek szerint a világ legnehezebb terepraliversenyén 2010-ben Budapesten lenne az autók bemutatása, a prológra pedig Veszprém megyében kerülne sor.
A 2010-es magyarországi rajtról készített tanulmány szerint kedvező rendezési forgatókönyv esetén a bevételek meghaladhatják az egymilliárd forintot, míg kedvezőtlen szcenárió esetén is legalább 780 millió forint bevétellel lehet számolni. A kiadások 300-400 millió forint körül mozoghatnak majd, ehhez azonban hozzá kell még adni a licencdíját, ami 552 millió forint. A tanulmány megjegyzi: a legkedvezőtlenebb forgatókönyv esetében a magyar államnak kell 226 millióval kipótolnia a költségvetést.
Kapcsolódó anyagok:
