Jelentős mértékben növekedett 2007-ben a dunai teherforgalom, tavaly lépte át első alkalommal a 80 millió tonnás határt az európai vízi úton szállított árumennyiség.
Az osztrák szakaszon a vízi teherforgalom 11 százalékkal 12,1 millió tonnára emelkedett – közölte az osztrák “via donau” víziút társaság igazgatója, Manfred Seitz a romániai Constanzában rendezett dunai konferencia alkalmából az APA hírügynökséggel. Az igazgató az idén is a növekedés folytatódására számít.
Tavaly a vízi teherszállítás szempontjából ideális vízállás-viszonyok uralkodtak a Dunán. A vízi utat egyetlen napra sem kellett jég vagy áradás miatt lezárni. Ilyesmire az idén sem került sor. Alacsony vízállás idején az uszályok csak fél terheléssel haladhatnak a Dunán, ezért a dunai hajók kihasználtsága egynegyedével marad el a rajnai hajókétól. A helyzet javítása érdekében a via donau Bécstől keletre 4 millió tonna kaviccsal megerősíti a medret és 100 méterre szűkíti a folyamszélességet a vízszint megemelése érdekében. A projekt kivitelezése 210 millió euróba kerül, amelyből 40 milliót Brüsszel fedez. Ezzel az eljárással az év 300 napjára biztosítani lehet a 2,50 méteres merülési mélységet és egyúttal javítani lehet a vízviszonyokat dunai nemzeti parkban is.
A környezetvédelmi szervezetek már az év elején megkongatták a vészharangot a tervezett beruházás miatt. Beláthatatlan következményekkel jár majd szerintük a via donau által alkalmazni kívánt új technológia. A via donau igazgatója azonban ezzel összefüggésben rámutatott, hogy a Duna vízszintje az elmúlt években erőmű építések miatt egy méterrel csökkent. A meder megerősítésével és a parti védművek helyreállításával a dunai ártér vízellátása javulna, nem pedig romlana.
Jelenleg folyamatban van a környezetvédelmi megvalósíthatósági tanulmány elvégzése. A via donau 2009 elejére számít az engedélyezési eljárás lezárására pozitív eredménnyel. A projekt kivitelezése ezt követően 2015-ig tartana. A projekt sikeres kivitelezésével 25-29 millió tonnára növekedhetne a dunai teherszállítási forgalom Ausztriában 2015-re, ami 500 ezerrel csökkenthetné évente a kamionok számát tranzit forgalomban az osztrák utakon és 400 ezer tonnával csökkentené az éves széndioxid-kibocsátást. Az említett intézkedések nélkül a dunai teherforgalom csak 15 millió tonnára emelkedne.
A Dunát szállítási útvonalként változatlanul a Voest Alpine veszi igénybe a legnagyobb mértékben. Különösen a bécsi és az ennsi kikötők forgalma emelkedett meg. A kremsi kikötő 2007-ben a legeredményesebb üzleti évét zárta fennállása óta. A via donau és a kremsi kikötő társaság konténer szállítási rendszert dolgozott ki Krems és a romániai fekete-tengeri kikötő, Constanza között. A 2009-re megvalósítani tervezett projekt évente 7500 kamion járatot vonhatna el a közutakról, ami egy 500 kilométer hosszú kamion konvojnak felel meg. Az ázsiai és közel-keleti térségből érkező hajók 3300 tengeri mérföldet és egy hetes utat spórolhatnak meg, ha Rotterdam helyett a fekete-tengeri kikötőt használják. Nem is beszélve arról, hogy Rotterdam teljes kapacitás-kihasználással dolgozik. A dunai konténeres szállítási rendszer megvalósításához a kikötőknek fejleszteniük kell közúti és vasúti összeköttetéseiket, valamint vámkezelési szolgáltatásaikat. Ausztriában erre már sor került, de más országokban van még mit tenni ezen a téren.
