Az Országgyűlés nagy többséggel – 341 szavazattal – elfogadta a Balaton területrendezési tervének és a tó területrendezési szabályzatának, a Balaton-törvénynek módosítását.
A jelenleg hatályos szabályozás hatására, illetve az azt követően megtörtént változások is indokolták a törvény módosítását. Így a többi között az elmúlt időszakban keletkező változások az ökológiai közlekedési hálózatok és a szennyvízkezelés területén, a megvalósult infrastruktúra-hálózatok (csatorna-, és közúti hálózatok) és fejlesztések hatásai, valamint a társadalmi igények beépítése a törvénybe.
A törvénymódosítás alkalmával fontos szempont volt, hogy a Balaton-törvény megőrizze az eddigi szabályozási eredményeket, ugyanakkor érvényesüljenek az egyedi övezetekre vonatkozó szabályok is. Ezért a szabályozás tükrözi a tóparttól való távolság differenciáltságát, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet sajátosságait, elsősorban a Balaton és vízgyűjtője ökológiai és turisztikai adottságait. Az új szabályozási előírások között fokozott jelentősége van az üdülőkörzet tájképi megjelenésének, ökológiai adottságainak, építészeti hagyományok megőrzését szabályzó előírásoknak.
Az új szabályozás igyekszik megőrizni a térség különleges tájképét és panorámáját. Ennek érdekében az M7-es autópálya fejlesztési lehetőségei csak üdülési és idegenforgalmi fejlesztésekre használhatók. A Balaton-törvény ugyanis nem engedélyezi az ipari és raktározási létesítmények építését – az autópálya és a Balaton-part között húzódó – a páratlan tájképi és ökológiai adottságú területeken.
A Balaton-törvény számos környezetvédelmi garanciát is tartalmaz. A felülvizsgálat során hangsúlyos elem volt a környezeti szempontból kedvezőtlennek ítélt folyamatok (a beépítésre szánt területek túlnövekedése, az értékes táji elemek eltűnése, a védelmi szint csökkenése) átfogó elemzése.
A stratégiai környezeti vizsgálat környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból kedvezőnek ítélte meg az új Balaton-törvény célkitűzéseit, a szabályozás részletezettségét és differenciáltságát. Különösen kedvezőnek ítélte, hogy a törvényjavaslat nem változtat a szabályozási elveken, megtartja a törvény eredeti céljait, valamint a fenntarthatósági szempontból nem kielégítő fejlesztéseket korlátozza. A törvény számára fenntarthatósági értékrendet és a törvény környezeti hatásainak későbbi értékeléséhez indikátorokat határozott meg.
