A romániai infrastrukturális beruházások megvalósítását – így az autópályák építését – nagy mértékben késleltetik a környezeti szempontok, valamint a kisajátítási procedúrák és a régészeti ásatások – mondta a Ludovic Orban, román közlekedési és szállítási miniszter.
A román hatóságok által korábban kidolgozott tervek túlságosan optimistának bizonyultak, az autósztráda-építések teljesítési határidejét korábbi időpontokra tűzték. A liberális párti Orban példaként hozta fel a Cernavoda-Konstanca (Constanta) autópályát. (Bukarestet Cernavodával már összeköti egy autópálya, annak folytatása lenne a tengerparti városig majdan haladó 50,8 kilométeres szakasz). Annak megépítéséhez még csak ez év végén fognak hozzá, holott a korábbi hivatalos jelzések szerint mára már kész kellene lennie. Az említett sztrádaszakasz létrehozásába 354 millió eurót fektetnek be, és csak október végén írják alá a nyertes pályázóval a szerződést.
Késlekedik a Bukarest és Ploiesti közötti sztráda befejezése is. Az építés két szakaszon zajlik: a 0 és a 19 kilométer között, valamint a 19 és a 62 kilométer között. Ez esetben főleg a kisajátítások bonyolult folyamata okozza a legfőbb nehézséget. Ez vonatkozik az egészen Brassóig vezető útvonalra is, akárcsak az észak-erdélyi autópályára. Ez utóbbit a Bechtel amerikai cég építi, ezzel kapcsolatosan még finanszírozási gondok is felmerültek menetközben. A Bors és Brassó (Brasov) között haladó 415 kilométer hosszú autópályának a költségeit eredetileg 2,2 millió euróra becsülték, de egyes becslések szerint akár kétszer is többe kerülhet. Orban szerint a Bechtel az idén mindössze 25 kilométernyit fog átadni az autópályából (korábbi nyilatkozatok szerint novemberben 35 kilométert adnak át). A cég jelenleg két szakaszon építi a sztrádát: Torda (Turda) és Gyalu (Gilau) között, illetve Berettyószéplak (Suplacu de Barcau) és Bors között.
Ami a Temesvár és Arad között építendő autópályát illeti, a 270 millió eurós beruházást igénylő projekt megvalósításához csak az év végén kezdenek hozzá, három évvel a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása után.
Az említett beruházásokat nagyban hátráltatja, hogy túlságosan sok tulajdonossal kell dűlőre jutni a kisajátításokkal kapcsolatosan, ráadásul rengeteg földterület van, amelynek tulajdonjoga “átmeneti állapotban” van, azaz még nem zárult le a visszaszolgáltatási procedúra vagy az örökösödési per, sok esetben még telekkönyvezve sincs a birtok.
A régészeti ásatások különösen Erdélyben akasztják meg a munkát,hiszen a tudósok gyakran találnak régi leletekre a munkálatok helyszínén, és akkor övék az “elsőbbség”. A környezetvédelmi engedélyek megadásában is számos szempontot kell az illetékes tárcának figyelembe vennie.
Orban szerint a beruházások megvalósítását úgy lehetne gyorsítani, ha a megkötött szerződések teljesítését teljes mértékben (azok minden záradékát figyelembe véve) teljesítenék, ha menetközben nem változtatnák meg az eredetileg megrajzolt útvonalakat, és ha szigorúbban ellenőriznék a konkrét munkálatokat.
