65 országból gyűltek össze a kutatók és gyakorlati szakemberek a Második Európai Természetvédelmi Biológiai Kongresszusra.
A nagy számok törvénye
Szeptember elsején, kedden tanfolyamokkal kezdődött az európai természetvédők három évente aktuális seregszemléje, majd este ünnepélyes fogadáson nyílt alkalom a kezdeti, ezúttal még kötetlen beszélgetésekre. Már itt láttam, hogy sokan képviselték hazánkat – késõbb ezt számszerűsítettem is: a programfüzetben összesen 80 név szerepel a “Hungary” címszó alatt, nem is beszélve a külföldön élő magyarokról. Egyébként a rendezvény mintegy 1200 résztvevõje 65 országból érkezett, köztük olyan Európán kívüliekből is, mint Új-Zéland, Kanada, vagy az Egyesült Államok. A tudományos program szerda reggel kezdődött, és szombat estig tartott, reggelenként egy-egy plenáris előadással, és utána párhuzamosan futó hét-tíz (!) szekcióval és szimpóziummal. Majdnem 600 előadás hangzott el, és több, mint 300 poszter is ki volt állítva a résztvevők tudományos, vagy gyakorlati tevékenyéségéről. Néhány fõbb téma: a klímaváltozás és a biológiai sokféleség kapcsolata, invazív fajok, fogságban szaporítás és visszatelepítés, veszélyeztetett fajok megőrzése, a biológiai sokféleség megőrzésének gazdaságtana, a Natura 2000-es hálózat értékelése, természetvédelem agrárterületeken, erdők ökológiája és kezelése, védett területek tervezése.
Petr Zasadil, a prágai szervezõbizottság elnökének elmondása szerint a kongresszust a Természetvédelmi Biológiai Társaság Európai Szekciója (Society for Conservation Biology – European Section, SCB-ES) szervezte a Cseh Élettudományok Egyetemével közösen. A konferencia témája a természetvédelmi biológia fiatal tudományterülete, amelyre jellemző, hogy interdiszciplináris – hiszen a biológiai, gazdasági, politikai és szociális tudományokra egyaránt támaszkodik. A szervezők célja az volt, hogy elősegítsék a kutatók és a gyakorlati szakemberek közötti informáciáramlást.
Üzenet a nyilvánosságnak
Martin Dietrich, az Európai Szekció elnöke a konferencia sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a három évvel ezelőtt Egerben megrendezett első kongresszuson útjára indított hagyomány szerint a szervezők ez alkalommal is megfogalmaztak néhány fő üzenetet. Eszerint a biológiai sokféleség védelme kulcseleme a fenntartható fejlődésnek, továbbá több természetvédelmi erőfeszítésre van szükség Európában. Dietrich egy Európai Uniós felmérést idézett ennek alátámasztására: a lakosok 80%-a szerint a biodiverzitás fontos terület, és erősebb természetvédelmet tart szükségesnek. Az üzenet szerint a biodiverzitás kérdése nem csupán mellékes jelentőségű, így a politika egyik fő témájának kellene lennie. Meg kell őrizni a még megmaradt természetes területeket, főként az utolsó őserdőket. Az általános iskolától az egyetemig szükség van a biodiverzitás oktatására. A természetvédelem számára megfelelő anyagi hátteret kell biztorítani, ide értve az alacsony intenzitású földművelés támogatását a megmaradt magas biodiverzitású területeken.
Barbara Livoreil, az Európai Szekció elnökségi tagja a tudomány szerepéről beszélt: a cél az, hogy a kutatók tudományos bizonyítékokat szolgáltassanak, és ezáltal a természetvédelem nagyobb eséllyel legyen sikeres.
Vita Sumaváról
Az egyik nagy érdeklõdést kiváltó téma a cseh Sumava Nemzeti Park ügye volt – mondta Zasadil. A Csehország nyugati határán lévő park Közép-Európában egyedi ökológiai rendszereknek ad otthont. A témáról folytatott vitából levont következtetés szerint a terület gazdasági célokra történõ felhasználása a biodiverzitás csökkenését eredményezné. Erről született egy nyílt levél a cseh miniszterelnöknek – a levél teljes szövege elérhető lesz a konferencia honlapján.
František Pelc, cseh környezetvédelmi ministerhelyettes elmondása szerint a Sumava Nemzeti Park ügye nagyon komplex, ezért lesz erről egy külön konferencia is. Örül neki, hogy az eddig igencsak átpolitizált kérdés visszakerült oda, ahová tartozik: a tudósok asztalára, továbbá annak is örül, hogy támogatást kapott a konferenciától. A jelenlegi kezelési terv szerint a legértékesebb terület egyharmadán, ahol a lucfenyõ nõ, nincsen kezelés. A többi 2/3-on aktív küzdelmet folytatnak a szúbogarak ellen. A miniszterhelyettes azon véleményének adott hangot, hogy folytonosságra van szükség, a kezelés nem változhat meg kormányváltás esetén. (Az ügy háttere, hogy az utóbbi három évtizedben kiterjedt fapusztulást okoznak a szúbogarak; az erre való reagálásról élénk politikai vita folyik Csehországban. Az erdészek és a turizmust féltők szerint kezelésre van szükség, míg a természetvédõk álláspontja szerint nem szabad beavatkozni a természetes folyamatokba.)
Nemsokára bemutatjuk a Greenfo-n néhány érdekes prezentáció anyagát.
Kapcsolódó anyag: Változatos témák a természetvédelmi kongresszuson
