Sólyom László Répáshután kezdte meg Értékőrző Tájak és Emberek Magyarországon elnevezésű országjáró sorozatának nyolcadik állomását. A köztársasági elnök szép és fontos célja az, hogy ráirányítsa a figyelmet az ország természeti értékeire – mondta Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén tett látogatásának második napján.
Sólyom László 2007 januárjában országjáró sorozatának első állomásaként a Körös-Maros Nemzeti Parkba látogatott. Ezt követően felkereste a Fertő-Hansági és Őrségi Nemzeti Parkot, az Aggteleki Nemzeti Parkot, majd a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot, később a Duna-Dráva Nemzeti Parkot, majd a Hortobágyi Nemzeti Parkban tett látogatást. Idén májusban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park működési területét tekintette meg, a mostani túra a sorozat nyolcadik állomása.
A Bükki Nemzeti Park szívében lévő, több mint ötszáz méter magasságban fekvő, Egertől és Miskolctól egyaránt 30-30 kilométerre lévő Répáshutát több mint két évszázada alapították a jobb megélhetést kereső szlovák, ruszin és német üveghutás mesterek, akik az üveggyártás felhagyását követően mészégetéssel, faszénégetéssel és fakitermeléssel foglalkoztak. A megélhetés és letelepedés alapját az erdő adta, és adja a mai napig. A falu egyre népszerűbb kirándulóhely, köszönhetően a helyiek vendégszeretetének, a háborítatlan természetnek.
A répáshutai pihenőt követően a köztársasági elnök csaknem háromórás gyalogtúrára indult a Bükkbe. A hegység változatos karsztjelenségei, barlangjai, szurdokvölgyei és kiemelkedő sziklabércei, valamint növény- és állatvilágának ritkaságai évről évre látogatók százezreit vonzzák.
Az ország első hegyvidéki nemzeti parkja 1977-ben nyerte el címét, jelenleg 43.254 hektár védett területet foglal magába. A védett terület kétharmada Borsod-Abaúj-Zemplén, harmada Heves megyéhez tartozik, 97,7 százaléka állami tulajdonban van. Kezelője szinte kizárólag két erdőgazdaság: az egyik az Egererdő Rt. a Bükk nyugati felén, a másik az Északerdő Rt. a Bükk keleti felén.
Tegnap az államfő Felsőtárkányban részt vett a nemzeti park bemutatkozásán. Itt kifejezte reményét, hogy látogatásai segítségére vannak az országnak, illetve a nemzeti parkoknak, akár úgy, hogy sikerül egy-egy megoldatlan kérdésre felhívni az illetékes miniszter figyelmét. A köztársasági elnök felidézte, hogy a jelenlegi az ország nemzeti parkjaiban tett körútjának utolsó előtti állomása. Csupán a Kiskunsági Nemzeti Parkban nem járt még. Elmondta: körútja során olyan ismereteket szerzett, amelyeket könyvekből, vagy térképről soha nem tudott volna meg. Ugyanakkor a látogatások alkalmat kínáltak arra is, hogy betekintést nyerjen egy-egy térség valós életébe, megismerje a helyi problémákat.
Sólyom Lászlót a Bükki Nemzeti Park igazgatóságának vezetői tájékoztatták a parkban folyó természetvédelmi munkáról, majd az államfő megtekintette az oktatóközpontban található kiállítást.
Odorváron a térség erdőgazdálkodásáról és madárvédelmi programjáról tájékozódott. A köztársasági elnök Tarnabodon találkozott a befogadó falu program létrehozóival. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat ezen a településen egy modellértékű foglalkoztatási és hajléktalanokat befogadó programot hozott létre.
A látogatás utolsó napján, ma Sólyom László a nemzeti park nógrádi területén, Ipolytarnócon megtekinti a Bükkábrányban feltárt, mintegy nyolcmillió éves ősfák maradványait, majd részt vesz a “Regionális határmenti együttműködések” elnevezésű találkozón, ahol többek közt szó lesz az Ipoly-hidak építéséről, a határmenti vasútfejlesztésekről, valamint a Szlovákiát és Magyarországot egyaránt érintő, közös természetvédelmi vállalkozás, a Novohrad-Nograd Geopark létrehozásáról.
