Nem jutottak megállapodásra az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői tegnap a káros éghajlatváltozás elleni védekezést célzó nemzetközi tárgyalásokon képviselendő uniós álláspont még nyitott kérdéseiben.
Mint a brüsszeli találkozóról uniós diplomaták kiszivárogtatták, mára a résztvevők módosított javaslatot várnak a svéd elnökségtől. A beszámolók szerint a témában nem sikerült érdemi haladást elérni a csúcstalálkozó első napján. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke mindazonáltal az ülésnapot lezáró sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy másnap megszületik a megállapodás.
Az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök hozzátette, hogy az unió ambiciózus állásponttal szeretne rendelkezni a decemberi világszintű tanácskozáson, és ehhez további tárgyalásokra van szükség. Egyes értesülések szerint a vita élesebbé vált a tagországok között, miután több nagy tagállam azt sürgette, hogy döntsenek egyértelmű, számszerűsített finanszírozási segítségről a rászoruló fejlődő országok számára.
A találkozó előtt a kelet- és közép-európai EU-tagállamok csoportja – köztük Magyarország – már értésre adta, hogy az EU soros svéd elnökségének a javaslatát egyelőre nem tudják elfogadni. Bajnai Gordon miniszterelnök a kérdésről megbeszélést folytatott Csehország, Lengyelország és Szlovákia, Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovénia kormányfőjével. Mint ezt követően elmondta, egyetértettek abban, hogy a javaslat a terhek elosztását illetően nem veszi kellő mértékben figyelembe az egyes országok egymáshoz viszonyított gazdasági fejlettségének a szintjét. Kitért arra, hogy figyelembe kell venni az egyes országok által a korábbi években tett olyan erőfeszítéseket is, amelyek a kibocsátás csökkentéséhez vezettek.
Az uniós álláspont lényege már összeállt, a tagállamok elsősorban a finanszírozási kérdéseken vitáznak még. A tagországok vezetői már szeptemberi rendkívüli találkozójukon elfogadták azt a becslést, hogy a harmadik világban 2020-ra évi száz milliárd euróra is emelkedhet a szükséges klímavédelmi projektek finanszírozási igénye. Egyelőre nem bólintottak viszont rá arra az európai bizottsági számításra, amely szerint az uniónak 2020-ig évente 2-15 milliárd euróval kellene támogatnia a fejlődő országok küzdelmét az éghajlatváltozás ellen, amennyiben a klímavédelemről Koppenhágában “ambiciózus megállapodás” születik.
Ha az EU nem tud kellően konkrét és egységes álláspontot összeállítani, a decemberi koppenhágai klímakonferencia teljes eredményessége veszélybe kerülhet – figyelmeztetett a brüsszeli csúcstalálkozó több résztvevője. Az unió már korábban vállalta, hogy a jövő évtized végére 30 százalékkal csökkenti teljes széndioxid-kibocsátását, ha más nemzetközi szereplők is így tesznek. Koppenhágában ráadásul ennél is hosszabb távon kell már gondolkodni, és az EU álláspontja a környezetvédelmi miniszterek megállapodásának értelmében tartalmazza azt a hosszú távú céljavaslatot is, hogy 2050-re a fejlett országok csoportja 80-95 százalékkal csökkentse a kibocsátást.
