Mintegy 800 ezer tonna szén-dioxidot pumpálna egy olajtársaság egy dél-hollandiai kisváros alatti megüresedett földgázlelőhelyre. A holland kormány áldását adta a projektre, a helyiek azonban bírósághoz fordulnak.
A holland környezetvédelmi és a gazdasági minisztérium tegnap jelentette be: hozzájárul ahhoz, hogy a 43 ezres Barendrecht alatt mintegy két kilométer mélyen elterülő egykori földgázlelőhelyre a Royal Dutch Shell nagy mennyiségű szén-dioxidot pumpáljon. Az eljárás lényege, hogy az üvegházhatású gáz így nem kerül a légkörbe, következésképpen nem járul hozzá a globális felmelegedéshez sem. A kormány becslései szerint 10 millió tonna szén-dioxid férne el a város alatti két üregben. A projekt első lépésében csak az egyik gázmezőt használnák, s szigorúan ellenőriznék a folyamatot. A másikat csak akkor vennék igénybe, ha minden rendben zajlik.
A Rotterdamtól 18 kilométerre fekvő város lakói azonban hevesen tiltakoznak a terv ellen, a települési önkormányzat pedig azonnal jogi lépéseket helyezett kilátásba, hogy megakadályozza a “zöldberuházást”. “A kormány teljesen vak a barendrechtiek aggályaira” – fogalmaz Simon Zuurbier városi elöljáró egy közleményben, amelyben azt veti a kabinet szemére, hogy “engedi, hogy a Shell túszként bánjon vele”.
Az úgynevezett szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (Carbon Capture and Storage, CCS) technológiáját most alkalmaznák először Hollandiában. Európában tucatnyi hasonló projekt fut, többnyire szénerőművek karbonkibocsátásának semlegesítésére.
Környezetvédők szerint a technológia számos veszélyt rejt. Az esetlegesen kiszivárgó szén-dioxid például beszennyezheti a vízkészletet, ami pusztító hatással lenne a növényekre és a talajban élő állatokra, sőt a környéken élő emberekre is. Egy általánosabb kitekintésű bírálat arra mutat rá, hogy a CCS-technológia bevezetése csak elodázza a fosszilis energiahordozóktól való függőség leépítését, a megújuló energiaforrások térnyerését.
A környezetvédelmi és gazdaságossági aggályok ellenére úgy tűnik, hogy a döntéshozók felkarolták a CCS-t, és már a decemberi koppenhágai klímacsúcson kötendő megállapodás egyik pillérének tekintik.
