Egyes európai országokban a karbonpiaci forgalom akár 90 százaléka is származhat csalóktól, akik becslések szerint eddig mintegy 5 milliárd eurót tettek zsebre a visszaélések révén – közölte az Europol, az Európai Unió bűnüldöző szerve a koppenhágai klímacsúcson.
A csalók által követett fő módszer, hogy felvásárolják a karbonkvótákat egy olyan országban, ahol alacsony a forgalmi adó mértéke, majd eladják egy magasabb adókulccsal rendelkező országban, például az Egyesült Királyságban – számol be a The Daily Telegraph brit napilap internetes kiadása.
Az Europol szerint a leginkább érintett országok Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Dánia és Hollandia. A bejelentés igen kínos helyzetbe hozta az Európai Unió koppenhágai tárgyalóit, akik éppen az előző nap tettek javaslatot az Unió 2005 óta működő kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (EU ETS) globális kiterjesztésére. (Jelenleg az EU ETS a világ legnagyobb karbonkvóták – kibocsátási jogokat megtestesítő értékpapírok – kereskedelmére szolgáló piaca.)
Rob Wainwright, az Europol súlyos bűncselekményekkel foglalkozó csoportjának igazgatója úgy vélte, hogy a kiterjedt szervezett bűnözés már a “jelenlegi karbonkereskedelmi rendszer hitelességét veszélyezteti”. Az Europol közölte: speciális egységet hoz létre a karbonpiaci visszaélések felderítésére és felszámolására.
A karbonpiacok létrejöttét az 1997-es Kiotói jegyzőkönyv úgynevezett rugalmassági mechanizmusai tették lehetővé. E mechanizmusok egyike a kibocsátás-kereskedelem, melynek keretében a vállalásukat túlteljesítő vállalatok illetve országok eladhatják kvótáikat a megengedettnél többet kibocsátóknak. A globális karbonpiac jelentős piaccá nőtte ki magát, bár forgalma valamelyest szűkült az utóbbi időben: a 2009 második negyedévi 38 milliárd dollárról a harmadik negyedévre 30 milliárd dollárra esett.
Az Europol felhívta a figyelmet arra is, hogy információik szerint a karbonkereskedelemben kialakult szofisztikált csalási módszerek könnyen átterjedhetnek a gáz- és árampiacra.
