A 2009. februárban kiadott burgenlandi engedélyezésre 487 fellebbezést nyújtottak be, így a hulladékégető engedélyezése másodfokon a bécsi Umweltsenat hatáskörébe került, mely szerv kiegészítő és módosító feltételekkel az elsőfokú burgenlandi határozatot jóváhagyta.
Az Umweltsenat (Környezetvédelmi Tanács) helyszíni szemlét tartott, újabb szakértői véleményeket kért, amelyekre az ügyfelek állásfoglalásokban reagálhattak. Az Umweltsenat 2010. június 11-én hozta meg döntését, de annak eredményét csak ma hozta nyilvánosságra a honlapján. Ennek lényege, hogy kiegészítő és módosító feltételekkel, de az elsőfokú burgenlandi határozatot jóváhagyta. Az új követelményeket a jogosnak tartott fellebbezések alapján határozták meg. Hogy mik ezek az új feltételek, azt a 179 oldalas határozat áttanulmányozása után lehet megtudni.
Az indoklás szerint a döntés alapja az, hogy a tervezett projekt – bizonyos kiegészítő feltételek és követelmények mellett – teljesíti az engedélyezéshez szükséges osztrák környezetvédelmi hatásvizsgálati törvény és egyéb kapcsolódó jogszabályok feltételeit.
Az Umweltsenat döntése, határozata és hirdetménye 8 héten keresztül lesz elérhető a saját honlapján és néhány illetékes hatóságnál. A korábban bejelentkezett és jóváhagyott hivatalos ügyfelek a döntés ellen az osztrák Legfelső Bíróságnál fellebbezhetnek. A Pro Natura St.Gotthard (PRONAS) civil összefogás élni fog ezzel a jogával.
Véleményük szerint Ausztriában egységes a szakmai álláspont a hulladékégető felépítésével kapcsolatban, azt csak magas rangú osztrák-magyar politikai szinten és uniós hatóságok bevonásával lehet megakadályozni.
Az ellenzők szerint a létesítmény megváltoztatná a táj képét, sérti az Őrségi Nemzeti Park természetvédelmi érdekeit, s felesleges környezeti terhelést jelentene, mivel a tartományban nem keletkezik elég szemét a működtetéséhez, ezért “szemétimportra” lenne szükség.
A BEGAS tartományi gázszolgáltató nagy teljesítményű, a vállalat álláspontja szerint korszerű technológián alapuló hulladékégetője évi 325 ezer tonna szemetet és szennyvíziszapot dolgozna fel. A 115 millió euró beruházással épülő szemétégető építése ellen osztrák és magyar környezetvédők, Szentgotthárd önkormányzata, az Őrségi Nemzeti Park, valamint magánszemélyek is tiltakoztak. Az első fokú engedély kiadásakor hivatalban lévő Bajnai-kormány jelezte osztrák partnerei felé, hogy nem tartja szerencsésnek a beruházás helyszínét.
Az osztrák környezetvédelmi tanács akkor kapcsolódik be egy eljárásba, ha egy tartományi kormány, vagy körzeti közigazgatási hatóság által hozott környezeti hatásvizsgálati határozat ellen fellebbezést nyújtanak be az érintett felek. A Környezetvédelmi Tanács döntése ellen az osztrák Közigazgatási Bíróságnál vagy az osztrák Alkotmánybíróságnál lehet jogorvoslattal élni.
